Milyen tünetek utalhatnak a szívbetegségre?
A szívfejlődési rendellenességek a gyerekek 8 ezrelékében fordulnak elő. Ezek nagy része az élet első négy hónapjában kiderül, kevés az a szívhiba, ami később okoz problémákat.
Számos szívfejlődési rendellenesség fordul elő gyermekkorban, amelyek kialakulása különböző okokra vezethetőek vissza: hátterében a magzati életkor 18-60. napjában ható ártalmak, vírusfertőzések, anyai betegségek (cukorbetegség, epilepszia), anyai dohányzás, alkohol-, gyógyszerfogyasztás, illetve genetikai tényezők állhatnak.
Kimutatták, hogy ha a családon belül már fordult elő szívfejlődési renellenesség, akkor annak ismételt előfordulása fokozott. A fejlődési rendellenességgel született gyermekek nagy részében a szívhibához más rendellenesség is társul, például vese-, bélrendszer-, és egyéb eltérés. Vannak továbbá olyan örökletes kórképek (például a Down-szindróma), amellyel a szívfejlődési rendellenességek magasabb százalékban fordulnak elő.
A szívfejlődési rendellenességek közé számos betegség tartozik, a különböző sövényhiányok (például a pitvari, illetve kamrai sövényhiány), a billentyűk betegségei, a különböző erek átrendeződése, a komplex szívhibák, mint például a Fallot-tetralogia, a Botall-vezeték nyitva maradása (ez a kis ér a magzati életben nyitva van, mely normálisan születés után nem sokkal záródik) és még számos betegség. Ezek egy része önmagától vagy gyógyszeresen megoldódik, míg mások műtéti beavatkozást tesznek szükségessé.
Milyen tünetek utalhatnak a szívbetegségre?
Legáltalánosabb tünet a kis csecsemő étvágytalansága, etetési nehézsége, súlyának stagnálása, hosszfejlődési ütemének csökkenése, a szapora lélegzetvétel, a légzési segédizom segítségével való légzés: ilyen, amikor az orrszárnyak is aktívan részt vesznek a légzésben; a gyermek kékes színe.
A szívbeteg gyermek – ha a betegség előrehaladott – nehezen, szaporábban veszi a levegőt, bőre pedig kékes színű lehet, mivel a szív csökkent működése miatt nem tud megfelelő mennyiségű oxigént eljuttatni a szervekhez.
A mellkas megtekintésekor egyes esetekben a szívverést lehet látni. A vizsgáló orvos ezután hallgatózás segítségével szívzörejt keres, ám a szívfejlődési rendellenességek egy része nem jár zörejjel.
A szív után a tüdő hallgatása következik, illetve a máj, lép tapintása. Keringési elégtelenségben ez utóbbi szervek megnagyobbodhatnak. A vizsgáló orvos ezek után az ödéma, a vizenyő jeleit keresi. Kisgyermekkorban általában a szem környéke, az arc, a has duzzadtabb, fiúknál a hereburok. A felnőtteknél gyakori lábszárduzzanat gyerekeknél általában nem látható.
Hozzászólás zárolva.