Mit evett szívesen Déryné, Petőfi, Jókai, Krúdy?
Történelmi nagyságaink, íróink és költőink szinte tobzódtak a kulinális élvezetekben. Mindenkinek volt valami kedvence, sőt olyan is előfordult, hogy nevével együtt vált ismertté egy étel. Mint a Fedák-torta…
A krónikák szerint Bonaparte Napóleon, a rettegett császár félt a pocakosodástól, ezért keveset evett, de azt válogatás nélkül. Legfeljebb két fogásból fogyasztott és azt is többnyire sebtében. Dunant, Napóleon kedvenc udvari szakácsa egy napon azt a meglepő feladatot kapta, hogy a császárnak ifjúkori kedvenc ételét, pacalt készítsen. Dunant először kétségbe esett, mivel úgy gondolta, hogy a pacal nem méltó a császárhoz, ráadásul nehezen emészthető. Másnap mégis pacal került Bonaparte asztalára. Dunant ugyanis fogoly húsát vágta fel és készítette el pacal módjára, de az étel így is elnyerte Napóleon tetszését.
Az idősebbik Alexandre Dumas művésze volt a salátakészítésnek. Kedvenc vendéglőjében gyakran kiment a konyhába, és maga ízesítette a készülő ételt. Edouard Manet, a világhírű festő reggeliző asztalán mindig helyet kapott a több mint harmincféle módon készülő omlett valamelyik változata, továbbá a lazac vagy más halféle. Életének egy időszakában sok gyümölcs csendéletet alkotott citromról, dinnyéről, szilváról. Egyszer egy köteg spárgát festett meg, amit egy neves újságíró megvásárolt, aki azonban többet fizetett a képért, mint amit Manet kért érte. Erre a festő külön megfestett egy szál spárgát, és elküldte a bőkezű vásárlónak egy kísérőlevéllel, melyben ez állt: "Hiányzott egy szál a kötegből."
A néhai angol anyakirálynénak egy datolyás-diós sütemény volt a kedvence, ám receptjét szigorú titok övezte, míg unokája, Károly herceg, aki gyakran lakmározott nagyanyjánál a nyalánkságból, első szakácskönyvében meg nem osztotta annak elkészítési módját a nagyközönséggel.
A reneszánsz kor pápái is imádták a nagy lakomákat: gyakori volt náluk a vadhús, főleg a fácán, de egyes ünnepi alkalmakkor szarvasgombával töltött homár és kaviáros fügesaláta is asztalra került. Érdekes, hogy XVI. Benedek a tejeskávé híve, míg II. János Pál inkább teázni szeretett. A jelenlegi pápa kissé édes szájú, kedvenc uzsonnája az almás rétes, vacsorára viszont leggyakrabban csak joghurtot eszik.
Hozzászólás zárolva.