Most nem hozzák zsákban a meleget!

Kik is voltak ők?

Sándor Kr.u. 190-ben született Rómában. Megismerve Jézus tanításait, felvette a kereszténységet, majd hirdette az igét. Kr.u. 248-ban Cumanában, majd Pontosban keresztény gyülekezetet hozott létre, amely püspökévé választotta. Üldözői később elfogták, és máglyára ítélték Kr.u. 250-ben.

József Szűz Mária férje, és Jézus nevelőatyja. A Dávid nemzetségből származott, és szűzi tisztaságban élt Máriával élete végéig. Josafát völgyében temették el, halála napját az egyház Kr.u. emléknappá nyilvánította. A 14. században a szerzetesrendek március 29 -én ünnepelték Szent Józsefet, majd VIII. Orbán Pápa rendelete alapján 1642-től március 19 -én. 1870-ben IX. Piusz pápa Szent Józsefet az Egyház védőszentje címmel ruházta fel.

Szent Benedek Nursia városában született Kr.u. 480-ban. A bencés rend alapítója. Rómában tanult, majd tizennégy évesen elhagyta a fővárost, és Subjaco közelében egy barlangban lakott, ahol remeteként Istennek szentelte életét. Pár év alatt sok követőre talált, akik több kolostort is felépítettek. Leghíresebb közülük Kr.u. 528-ban épült Monte Cassino hegyén lévő kolostor, melyben Kr.u. 543-ban elhunyt főapát hamvai nyugszanak.

Az évszázados néphagyományokat, tapasztalatokat néha megcáfolja az időjárás, mint ahogy most is érezhetjük. Ezen a télen átéltünk napsütéses decembert, kabát nélküli januárt, most pedig hűvös márciust.

Néphagyományok

Sándor napja az első igazán meleget hozó nap. A  Sándor, József, és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet mindenki ismeri: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget”. Muravidéken azt is hozzá szokták fűzni: „ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát”.

Ezen a napon, március 18-án, Sándor napján a bukovinai magyarok ekkor vetették el a zabot és az árpát, Jászdózsán pedig a fehér babot, hogy jobb legyen a termés. Ezen a napon engedték ki először a méheket, mert a néphit szerint, ha a méhek sűrűn kitelepednek a kaptár szájára, akkor jó idő várható.