Most tegye el a gyümölcsöket, zöldségeket télre! Tanácsaink!
Nyáron, amikor mindig lehet friss zöldséget, gyümölcsöt kapni, nagyon egyszerű változatos és egészséges ételeket készíteni. Télen már nehezebb a helyzet, de nem megoldhatatlan, hiszen szinte minden zöldség és gyümölcs tárolható fagyasztva. De azért érdemes néhány tanácsot megszívlelni!
A különböző nyers húsok
is jól elvannak a mélyhűtőben kicsontozva, használatra előkészítve. A szeletek közé érdemes sütőpapírt tenni, hogy ne ragadjanak össze, és külön-külön kivehetőek legyenek. A rántott szelet sem feltétlenül csak hétvégente kerülhet az asztalra, mert akár a bepanírozott szeletek is fagyaszthatók. A sovány hús hosszabb ideig eláll, de ha a fagyasztóban levegő éri, száraz és íztelen lesz. A frissen vágott állatok húsát és a vadhúsokat pedig lehet pihentetni, érlelni fagyasztás előtt. A legtöbb készétel is mélyhűthető, kivéve azok, amelyeket tejfölösen habartak, ezek ugyanis felengedés után furcsa túrós állagúak lesznek. A leveseknél pedig külön kell választani a levet és a benne lévő húst, zöldséget.
Baktériumveszély?
Az eszkimók életét tanulmányozva az 1920-as években jött rá Clarence Birdseye amerikai feltaláló arra, hogy a hirtelen lehűtés során nem alakulnak ki azok a nagy jégkristályok, amelyek tönkreteszik a gyümölcsök és a zöldségek sejtfalait. Az élelmiszerek tárolásának ideális hőmérséklete -18 Celsius-fok. Szobahőmérsékletről ezt a legtöbb zöldség tíz perc körüli idő alatt eléri, de ha a mélyhűtő túlzsúfolt, a fagyasztás folyamata lelassul. Ekkor viszont az élelmiszerek károsodhatnak, illetve bizonyos baktériumok nagyobb eséllyel jelennek meg. A baktériumok szaporodását az ideális hőmérséklet mellett a légmentes tárolók is akadályozzák, valamint az is, ha a fagyasztott ételeket először hűtőben olvasztjuk ki. Így azok nem melegednek fel kellő mértékben a baktériumok szaporodásához.
Pakolási egyszeregy
Nem csak a túlzottan megpakolt, az üres mélyhűtő sem jó. A levegő hűtése ugyanis több energiát igényel, mint az élelmiszereké. Ha a mélyhűtő kihasználtsága optimális, az áramfogyasztása is kevesebb.
Hideg helyett meleggel
A zöldségek, gyümölcsök, a friss gomba gyors romlásáért egy nedvesség hatására működő enzim a felelős. Ezért tartósítja az élelmiszert a szárítás, vagyis az aszalás, melynek sikere attól függ, elég gyorsan, megfelelő hőmérsékleten – a zöldségek, gyümölcsök más-más hőfokon száradnak – és folyamatos szellőzés mellett végzik-e. Bármit szárítunk, azt jól körül kell járnia a levegőnek, hogy a kipárolgó nedvesség gyorsan elillanjon, nehogy megpenészedjen az étel. A napfény például gyorsan és ingyen aszal, de a magas illóolaj-tartalmú élelmiszereknek – például a fűszernövényeknek – nem jó, ezeket inkább árnyékban szárítsuk. A répa vagy a barack viszont akár tűző napon, akár a résnyire nyitva hagyott ajtajú sütőben 65-70 Celsius-fokon kiszárad. Zöldségekben és gombákban egy csepp víz sem maradhat, a gyümölcsöket viszont nem szabad csontszárazra aszalni, mert akkor hiába áztatjuk be őket fogyasztás előtt, nem lesznek képesek felvenni a nedvességet. Fontos, hogy lehetőleg azonos méretű, nem túl nagy darabokat szárítsunk rácson, folyamatosan forgatva őket, és figyelve arra, hogy a szeletek ne érjenek egymáshoz. A hirtelen erős felmelegítést nem tanácsolják, mert rágós kérget alakít a gyümölcs felületén, a túl alacsony hőmérséklet viszont barnít. A konyhamester.hu oldal szerint citromsavas vagy cukros oldatban – zöldségek esetében sóoldatban – áztatással megakadályozható a barnulás. A szárítást legtöbb esetben 50-60 Cesius-fokon kezdik, és fokozatosan emelik a hőmérsékletet akár 80 fokig, de vannak gyümölcsök, például az őszibarack vagy a körte, amelynél éppen fordítva, a kezdeti akár 90 fokos hőt kell csökkenteni, olvasható a weboldalon.
Hozzászólás zárolva.