Nobel-díjas magyar a „bolondságos” tudományról!
„Bár a legtöbb szokatlan ötlet sohasem valósul meg, de ami igen, az nagy ugrást jelent az emberiség fejlődésében” – mondta az idén Széchenyi-nagydíjjal kitüntetett magyar származású Nobel-díjas kémikus, Oláh György – vagy másképpen George Andrew Olah – abban az interjúban, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia készített vele.
A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozójaként világszerte ismertté vált, Amerikában élő tudós példaként a számítógépet említette, ami – mint fogalmazott – „megváltoztatta az egész emberiség életét, ám kifejlesztése kezdetben semmiféle gyakorlati nagy jelentőséggel nem biztatott”.
A magyarországi kutatókkal folyamatos kapcsolatot tartó tudós egyetért azokkal, akik úgy tartják: a természettudományos kutatások kilencvenkilenc százaléka átlagos és biztonságos.
"Most kell kifejlesztenünk új módszereket, amelyek a következő nemzedéket megmentik az üzemanyaghiánytól"
„Nagyon sok jó és új jelenségre derül fény, azonban a legtöbb tudományos kutatás mindössze továbbfejleszti meglévő tudásunkat. Nagyon kis rész az, ami alapvetően újat hoz, ami »bolondságos« tudomány” – mondta Oláh György az interjúban, amelynek során azt is kijelentette: „A családom mellett a tudomány az életem közepe.”
A kutatói szakma többek között azért is nehéz Oláh szerint, mert ritkán vannak kézzelfogható, mindenki által érthető eredményei. Az, hogy az ötletek többsége sohasem valósul meg, rengeteg csalódást okoz a kutatóknak. Egy-egy megvalósuló terv viszont mindenért kárpótol. „Hiszek abban, hogy ha egy kutató nyitva tartja a szemét, akkor a kutatásai legalább egy részének egyszer gyakorlati haszna lehet. Szerencsém volt, hogy végül lettek is eredményeim, és nem csak fontos tudományos cikkeim.”
Sikereit és ismertségét többek között a globális felmelegedés megoldását célzó kutatásokkal szerezte, elkötelezetten dolgozik a mai napig a fenntarthatóságért. Ennek alapját véleménye szerint a tudomány adja, a megvalósítás viszont már technológiai kérdés, nem az ő területe. „A fosszilis üzemanyagaink, a kőolajunk, a földgázunk és hosszabb távon a szenünk is fogyóban van. A kereslet nő, a készlet csökken, tehát a következő nemzedék leküzdhetetlen gondokkal szembesül. Megoldást kell találni. Munkatársaimmal azzal foglalkozunk, hogy a szén-dioxidot felfogjuk, elválasszuk, és kémiai úton a vízből nyerhető hidrogénnel új fosszilis üzemanyagokat tudjunk csinálni. Most kell kifejlesztenünk új módszereket, amelyek a következő nemzedéket megmentik az üzemanyaghiánytól” – jelentette ki.
Hozzászólás zárolva.