Pénztárcakímélő energiatakarékos készülékek
Ma már egy kényelmes háztartás elképzelhetetlen gépek sokasága nélkül: segítenek a mosásban, főzésben, takarításban, nagyban megkönnyítik az otthoni munkát. Nem mindegy azonban – sem a pénztárcánk, sem környezetünk megóvása miatt –, hogy ezek a készülékek mennyi áramot fogyasztanak.
A megnövekedett kilowattóránkénti ár ellenére sem feltétlenül kell magasabb villanyszámlát fizetnünk, ha tudatosan vásárolunk – vagy majd, ha lehetőségünk lesz rá, cserélünk – mosógépet, szárítógépet, hűtőszekrényt vagy kerámialapos tűzhelyet, és azokat a lehető leginkább energiatakarékos módon használjuk.
Az újabb, alacsony energiafelhasználású
A vagy A++ jelű készülékek kevesebb energiát fogyasztanak, mint a régebbi, gyengébb hatásfokú gépek, s a takarékosság terén itthon jelentős tartalékok vannak: a magyarországi háztartásokban a nagy háztartási gépek 43,2 százaléka nyolc évnél idősebb, azaz nem igazán korszerű, olvasható a CECED Magyarország Egyesülés 2009-ben kiadott jelentésében. Ha ezeket a gépeket a legkorszerűbb, energiatakarékos készülékekre cserélnék, több mint 1,6 millió tonnával lenne kevesebb a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége, ami meghaladja a Magyarország által vállalt évi 1,54 tonnányi uniós csökkentési célszámot.
A környezetvédők által sokszor hangoztatott szempontok legtöbbünk számára megfoghatatlannak és távolinak tűnnek. A február eleji áramdíj-emelkedés viszont érzékelhető módon testközelbe hozza, hogy többek között miért is fontos spórolni az árammal.
Pénztárcánkon is érezhetjük
egyre inkább, hogy például egy A++ kategóriás, számos innovációval gazdagított készülék kevesebb áramot fogyaszt. Egy átlagos méretű, 180×60-as, A++ energiaosztályú hűtő egy év alatt 205–210 kilowattóra energiát fogyaszt, míg a B osztály esetében egy ugyanekkora méretű és hasonló tudású gép energiaigénye 320–350 kilowattóra. Ez a jelenlegi áron éves viszonylatban közel 10 ezer forintos költségkülönbözetet jelent az áramszámlában. És ez csak egy gép a háztartásban.
Egy ma vásárolt és egy nyolcvanas években készült mosógép között is hatalmas a különbség: az előbbi akár 60 százalékkal kevesebb árammal működik. De még a kilencvenes évek legvégén készült mosógép energiaigénye is közel 30 százalékkal meghaladja a 21. század készülékeiét, a vízfogyasztásuk pedig 40 százalékkal több. A mosási hatékonyság és a maximális töltési súly szintén befolyásolja, hogy mekkora lesz a villanyszámlánk, hiszen ezektől is függ, hogy milyen sűrűn kell mosnunk. Miután a mosógépek a víz felfűtéséhez használják a legtöbb áramot, azzal is energiát spórolhatunk, ha alacsony hőmérsékleten mosunk. Ezért a legtöbb mai készülékkel már 30-40 Celsius-fokon tökéletesen tiszta lesz a ruha.
Hozzászólás zárolva.