Pünkösdi tavasz
Ma is szorosan kapcsolódnak a pünkösdhöz a virágok. Egyes helyeken például már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.
Pünkösd a régmúltban gyökerező, mágikus célzatú, nászt, termékenységet, tavaszt köszöntő ünnep. Egyesek szerint visszavezethető a római Floráliákra, a régi ünnephez hasonló termékenységet magasztaló jellege miatt.
A floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt köszöntötték. Flóra a római mitológiában a növényvilág és a virágok istennője, görög nevén: Khlóris = Zöldellő, Viruló. Zephyrosnak, a virágzást segítő langyos szélnek volt a hitvese. Ma is szorosan kapcsolódnak a pünkösdhöz a virágok.
Egyes helyeken például már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.
A floráliákat a régi rómaiak április és május fordulóján tartották. Ennek keretében nyulakat és kecskéket űztek, de előfordult, hogy szabadosabb dolgokat is műveltek. Előfordult például, hogy prostituáltak nyilvánosan vetkőztek. Ez a szokás minden bizonnyal arra utal, hogy Flóra eredetileg tágabb értelemben vett termékenység-istennő is volt. A termékenységbiztosító rítusok a mai is felelevenített pünkösdi énekek, versek szövegében érhetők tetten. Például: "Ekkora legyen a kendtek kendere."
Hozzászólás zárolva.