Sírni csak pontosan és szépen szabad!
Kérdem én, miért van az, hogy sírni szégyen (pontosabban szégyelljük), nevetni nem. És viszont, miért, hogy a szomorú embert vigasztalnánk, de a vidámhoz nem lépünk oda, hogy Nekem is!
A jelenségnek mintha közös gyökere lenne. A gyengeséget, a sebezhetőséget nehezebb bevállalni. Mert aki sír, vagy aki vidámságot kér, az – látszólag – esendő.
Nem így a pókerarc, aki nem mutatja, hogy már a végrendeletén gondolkodik. Nem így a vigasztaló, aki tán maga is vigaszra szorulna, de így könnyebb, hisz rövid időre – míg vigasztal – ő az erősebb.
Beleképzelni is szörnyű, mi lenne a tömérdek vigasztalóval: pszichológussal, pszichiáterrel, pappal, prédikátorral, (alkalmi) publicistával, népgyógyászati lélekbú(l)várral, és peresze mi lenne a gyógyszergyárakkal, ha egyik pillanatról a másikra érdem és nem szégyen lenne sírni, hangot adni fájdalmunknak, szomorúságunknak. Mi lenne, ha az utcán síró-pityogó FÉRFI nem megrökönyödött tekinteteket, hanem elismerő pillantásokat váltana ki. És megállna a 4-es – 6-os villamos a körúton, kiszállna a vezetője és pézsét nyújtana neki a mellényzsebéből. Vagy ő is mellé állna zokogni, mert álmában BKV ellenőr volt és leharapta az egyik bliccelő utas szempilláját.
Az lenne, hogy ugrásszerűen megnőne a munkanélküliek száma – sokkal több lenne, mint négy évvel ezelőtt -, és a város megtelne sírva-vígadó emberekkel. Rendőrök, parlamenti képviselők, laptopos ezüstifjak, nyakkendős menedzserek, tőkeerős vállalkozók, tűzoltók, katonák, tőzsdecápák, politológusok fújnák az orrukat, törölgetnék a szemüket úton-útfélen és lapogatnák egymás hátát. Képzeljük csak el, milyen közösségteremtő ereje lenne, ha nem az erőt, hanem a gyengeségünket mutatnánk meg üzleti tárgyalásokon, családi ebédeknél, TV-interjúkban!
A kormány ingyenes pézséelosztó-helyeket állítana fel, az ellenzék pedig kénytelen lenne azt állítani, hogy négy éve azért kevesebbet sírtunk, és az emberek képtelenek lennének voksolni, mert könnyeiktől nem látnák, hová kell beírni az X-et, de különben is ronggyá áznának a szavazócédulák. Kifújnák a választásokat, amire már nem is lenne szükség, mert a szavazóképes populáció egy emberként tömörülne a Megtisztulás Pártba, melynek vezetőjéül Noét választanák közfelsírással, mivel a belvízveszély ugrásszerűen megnövekedne.
Hozzászólás zárolva.