Szeretnél paradicsomot termeszteni a város közepén?
Mennyivel jobb lenne saját termésű paradicsomot enni reggelente, mint a boltban vásároltat! Milyen jól esne zöld növények között üldögélni egy fárasztó nap után! Akár még a kerti munka is kellemes lenne az irodai után. Hogy a város közepén ez lehetetlen? Miért ne lehetne a ház melletti üres telek a közösség kertje?
A kis városi kertek a zöld terület nélkül élő városiak számára is lehetőséget teremtenek legalább bizonyos fokú önellátásra, de emellett a termények rövidítik a távolságot előállítás és fogyasztás között. Az így lecsökkenő szállítási utak – az Európai Unióban az élelmiszerek átlagosan 1200 kilométert utaznak a termelőtől a fogyasztóig –, valamint a köztes csomagolási és kereskedelmi láncszemek kihagyása javítanak a megtermelt élelmiszer környezeti mutatóin. Végül – de nem utolsósorban – a saját termelésű élelem csökkenti a nagyipari élelmiszerrendszertől való függőséget, vagyis erősíti a helyi termelés, helyi fogyasztás előremutató irányvonalát.
A kerteknek városképi és egészségügyi szempontból is fontos szerepük van. Segítségükkel kihasználatlan területek válhatnak ismét biológiailag aktívvá, és a gyarapodó növényállomány a szén-dioxid csökkentésében is segít. A legtöbb közösségi kertben komposztálnak is, aminek köszönhetően hosszabb távon javul a korábban elhanyagolt talaj összetétele.
Közbiztonság és értéknövelés
A közösségi kertek környezetében mintegy járulékos előnyként a bűnözés is csökken a tapasztalatok szerint, összességében pedig a környéken lévő ingatanok ára is emelkedhet.
A közösségi kertek létesítésének költsége a szakemberek számításai szerint messze elmarad a „hivatalos” parkosítás árától. Átlagosan 2-3 ezer forinttal számolnak négyzetméterenként, ráadásul a kert – ha minden jól megy – önfenntartóvá válik egy idő után. Számítások szerint 200 négyzetméter területen egy négytagú család éves zöldségszükséglete megtermelhető, de persze nem kell rögtön ilyen nagyra törni. A saját termés élménye miatt sokkal kisebb volumenben is megéri belekezdeni.
Mit, hogyan, hova?
Az eredményes műveléshez nem kell hatalmas területekre gondolni, akár már nyolc négyzetméteren is lehet szüretelni. Városi környezetben az úgynevezett emelt ágyas vagy konténeres termesztést ajánlják a szakemberek. Gombatrágya és komposzt mellett jó minőségű földet kell használni a megfelelő termés eléréséhez, intenzív művelés mellett. Természetesen az öntözésről is gondoskodni kell. Elsősorban az esővíz gyűjtése ajánlott, ez olcsó és környezetbarát megoldás, ráadásul a növények is boldogabbak vele. Balkonkertekben az öntözés akár csöpögtető vagy vízkeringető rendszerrel is megoldható, így virágföld helyett speciális, dupla falú agyagedényekbe töltött agyaggranulátumba kerülhetnek a palánták, ami sokkal tisztább megoldás.
Hozzászólás zárolva.