Teakúratúra
Épp most kezdek kilábalni a náthalázból, már az előírt antibiotikumok száma is jócskán megcsappant az orvosságos fiolából, s az ágyam mellé készített termoszt hiába pumpálom meg újra, csak hörög meg hörög, pedig úgy nyomkodom a tetejét, mint béreik megemelésekor parlamenti képviselőink a szavazógombot.
„Az agyideg-erősítő hatását is tudták, ezért rendelték fejfájásnál, szédülésnél, melankóliánál. Ez utóbbi esetben a gyöngyvirág mint tüsszentő szolgált. Széngázmérgezésnél, gutaütésnél hánytatót adtak, és levendula, gyöngyvirág ecetes kivonatával ledörzsölték a beteget. A gyökérkivonat impotencia és fehérfolyás népies szere volt. Az orosz paraszt csalhatatlan gyógyszere, vízkórnál, epilepsziánál, vesebajnál és ideges szívbajnál.” Ejtsünk szót az ibolya gyógyhatásairól is, lerövidítem: gyökere köptető, nyugtató is, a vizelési inger gyógyszere, vértisztító. Virága hánytató és hashajtó nagyobb mennyiségben.
Na, ha másért nem, ezért inkább a természetben vagy a vázában hagyom. Folytathatnám okos könyvem további, egészséget szolgáló meghatározásaival, de ha nagyon komolyan venném, egészségem megőrzéséért teljesen kigyomlálhatnám anyósom takaros virágoskertjét. Mind az aranyesőt, mind az árvácskát, de még a kertünkben lévő borókafenyőt is, ha kellőképpen, szakszerűen kivágom, teaként megihatom.
Ha szükséges, manapság a patikákba vezetnek gyalogtúráim, s ott kedvemre válogathatok a gyógykúra teákból. Igaz, nincs ingyen, ez nem Isten patikája, de legalább környezetkímélő gyógyteaivó maradok.
HAJTMAN BÉLA
Hozzászólás zárolva.