Túlélő kalauz gólyáknak. Ezekre nagyon figyelj!
A felsőoktatásban eltöltött két évből származó tapasztalatom alapján nyugodtan kijelenthetem, hogy az egyetemen nem maga a tanulás nehéz, hanem amíg az értelmiségi ember gyereke eljut addig, hogy indexét a tanár kezébe nyomhassa. A vizsgához vezető út ugyanis végtelen számú aknával van kikövezve…
Ha beiratkoztunk az első félévre, és hónunk alá csaptuk szűz indexünket, akkor irány az adott szak évnyitó órája! Itt már sokkal konkrétabb információk hangzanak el, és itt tájékozódhatunk arról, hogy milyen órákat vegyünk fel. Ha ösztöndíjra pályázunk, akkor ne restelljük megkérdezni, hogy hány kreditet kell elvégezni / szemeszter, hogy bankszámlánk a második félévben gyarapodni kezdjen. Apropó, kreditek. Az új kredit rendszerben adott, hogy hány „pontot” kell összegyűjteni a diplomához. Ez intézményenként, szakonként változó. Ha az információ birtokába jutottunk, akkor osszuk el a kreditek számát az elvégzendő 8 vagy 10 félévvel, így megkapjuk, hogy egy szemeszterben hány órát kell felvennünk ahhoz, hogy kényelmes ütemben haladva meneteljünk a végcél felé. Nem árt már a legelején megtudni, hogy mikorra várható az első szigorlat, és ennek függvényében gyűjtögetni a pontokat.
Járj be!
A tárgyfelvételi időszak szerencsére majdnem szeptember végéig tart, így van időnk informálódni, hogy milyen tárgyakat véssünk be a leckekönyvbe. Ehhez nem árt felsőbb évesek segítségét kérnünk. Ha nem ismerünk senkit, akkor nyugodtan csapjunk le valamelyik szembetűnően magabiztos arckifejezéssel vonuló diákra, hogy ugyan segítsen már kiigazodni a kurzusinformáció oldalain. Erre azért van szükség, mert ha ekkorra már tudjuk is, hogy nagyjából melyik tantárgyakat kell felvennünk, jó tippeket kaphatunk, hogy melyik tanárnál érdemes ezt megtennünk.
Ha összeállítottuk az órarendünket (senki ne ijedjen meg, ha ez még két hét elteltével se sikerült!), akkor ténylegesen irány az iskola! Gimnázium után felüdülésnek tűnhet, hagy az órák egy részét, az úgy nevezett kollokviumokat, nem kötelező látogatni, de ezt az újdonságot az első egy-két hónapban tekintsük érvénytelennek magunkra nézve! Eleinte járjunk be mindenre, hiszen itt derülnek ki a követelmények, itt terjednek handout formában a kötelező olvasmány listák és vizsgatétel címek, de nem utolsó sorban így ismerhetjük meg tanárainkat és csoporttársainkat is. Ez utóbbiakkal szerencsés esetben baráti, kevésbe szerencsés esetben bajtársi kapcsolatot alakíthatunk ki. Ez annyira alapvető, hogy bátran ki merem jelenteni, hogy csoporttársi kontakt nélkül ember még nem diplomázott le!
Hozzászólás zárolva.