Újjászületünk húsvétkor?
A húsvét időszaka a vallási megemlékezések mellett a tavaszvárásnak, a természet újjáéledésének, így az újjászületésnek évezredes ünnepe is. Az ilyenkor hagyományosan asztalra kerülő étkek – a tojás, a bárány, a foszlós kalács, a sonka, a bor – is az új élet, a megújhodás jelképei.
A szomszédos országokban gyakran adnak durvára vágott lila hagymát vagy újhagymát a sonka mellé, amelyet ketchuppal, finom ecetekkel, fűszerolajakkal ízesítenek. Északabbra igen népszerű a kifliburgonyából készült hagymás burgonyasaláta, a lengyeleknél pedig, akiknél szintén elengedhetetlen húsvétkor a sonka, többnyire a hideg babsaláta.
Napjainkban ismét egyre gyakrabban kerül az asztalra húsvétkor bárány- és birkahúsból készült étel is. Rántva, töltve, párolva és sütve, mediterrán fűszerekkel ízesítve különleges hangulatot kölcsönöznek, és igazi kulináris örömöt jelentenek az ünnepi ebéd résztvevőinek. A szintén húsvéti jelképként kezelt nyúl – sok helyütt a "nyuszi hozza" a gyermekek húsvéti ajándékát – egészséges húsa révén akár vörösboros pörköltként, vadasan vagy sütve ugyancsak mind több családnál szerepel az ünnepi ételmenüben.
A húsvéti asztal jellegzetes dísze a barka, a tavasz hírnöke. Észak- és Közép-Európa tájain ugyanis a fűzfabarka szimbolizálja azokat a pálmaágakat, amelyekkel – legyezőként lengetve, leterítve az útra – üdvözölte a nép egykoron a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. A barka mellett az ilyenkor pompázó nárcisz, jácint és tulipán is díszíti az ünnepi asztalt.
Konyha és Fürdő Piac 2004/3
Hozzászólás zárolva.