Ünnepeljünk, de egy kicsit máshogy!
A tojás mint az újjászületés, a bárány mint a keresztény vallásbeli Jézus-jelkép és régen a termékenység, a sonka pedig a jólét szimbólumaként képviselteti magát a húsvéti menüben. Egyik sem kifejezetten diétás étel, de finom. S hogy azért arra is figyeljünk, mi egészséges, érdemes körülnézni a biopiacokon, bioboltokban, amikor a tojást, a sonkát vagy a bárányt vásároljuk az ünnepi asztalra.
Természetesen az, hogy mennyi a tojás vitamin- és ásványianyag-tartalma, függ a tojók tartási helyzetétől és takarmányozásától. A biotojást „előállító", ökokörnyezetben élő tyúkok az általuk elfogyasztott biotakarmány – kukorica, egyéb gabona és zöldnövények – hatására vitamin- és ásványianyag-dúsabb tojást termelnek, mint a gyakran szűk ketrecekben, különböző tápokkal etetett, gyorsítottan felnövő, bő tojástermelésre sarkallt „nagyipari" társaik. A biotojás ugyan a szigorú ökológiai tyúktartás és etetés magas költségigénye miatt – mely esetben például a szalmonellamentesítéshez sem használnak antibiotikumot, hanem drágább megoldással védekeznek a fertőzés ellen – akár 50-60 százalékkal drágább lehet a hagyományosnál, ám semmiféle vegyszermaradványt nem tartalmaz, finomabb az íze, s nem utolsósorban 30 százalékkal alacsonyabb a koleszterinszintje.
A tojás mellett a sonka a másik elmaradhatatlan húsvéti étel. Több fajtája is kapható, a legismertebbek a kötözött, az egész vagy darabolt parasztsonka, de kedvelt a szaftosabb tarja is. Ezeket nyersen és főve is árulják az ünnep előtti hetekben. Persze a sonka esetében is drágább a bio, nem biztos, hogy érdemes engedni az akciós árak csábításának, mert biztos, hogy a hazai biosonka jóval finomabb is. Az országban számos ökogazdaságban készül ízletes füstölt mangalicasonka, amelynek egyedi ízével nem vetekedhetnek a hagyományos tenyészetek húsállományából készültek.
Az alapanyagul szolgáló állatok ugyanis természetes módon, nem felgyorsított ütemben, rendszeres ellenőrzés mellett növekednek a nemzeti parkok és más nagy, évek óta vegyszermentesen tartott, természetes gyógyfüvekkel tarkított legelőin. De nemcsak biotakarmányt fogyasztanak: nem kapnak antibiotikumokat, hozamfokozókat sem, a gyógyításukhoz ugyanis homeopátiát és phitoterápiát alkalmaznak. Így nemcsak hogy nem lesz vizes a húsuk, mint a gyorstenyészetekben felnövő állatoké, de semmiféle káros vegyi maradvány sem jut a feldolgozott hústermékekbe.
A bio mangalica húsvéti sonka is ilyen különleges minőségű húsból készül tartósítószerek nélkül, melyhez például a hortobágyi ökogazdaságban egyedi ízesítési és érlelési módokat használnak. A bio minőségű csemegepaprika, kömény, fokhagyma, bors, nádcukor és natúr (például nem jódozott) konyhasó, valamint a lassú pácolás, a bükkfával történő hidegfüstölés és szárításos érlelés során a sonka sajátos ízt és illatot kap.
Hozzászólás zárolva.