Varázsoljon igazi keleti nyugalmat az otthonába!

A térrendezés középpontjában a fény és a levegő akadálytalan áramlása áll; ez segíti a meditációt, a feltöltődést. Nincsenek ajtók, csupán eltolható rizspapírral bevont fakeretes paravánok osztják az egyes helyiségeket funkciók szerint. A hagyományos japán lakásokban az egyes funkciók sem kerültek külön térbe, a nappali néhány mozdulattal hálóvá vagy teaszobává alakult. Ennek megfelelően könnyen elpakolható párnákból és többfunkciós bútorokból állt a berendezés.

A padló legtöbbször világos, a bútorok pedig sötétek. Az ellentétek egyensúlya, a jin-jang a japán kultúra része, és ez természetesen az otthonokban is megjelenik. A kontrasztos helyiségek ablakait függöny helyett faroló takarja, és a falakra sem kerül dísz. Inkább a szoba középpontja felé irányítják a tekintetet a kisbútorok, valamint dísztárgyak elrendezésével.

Amúgy a japán lakásbelső vizuálisan a sterilitásra törekszik – ez lett az európai minimál egyik legfőbb jellemzője is -, hiányoznak a szekrények, a könyvespolcok és a térbe avatkozó – a levegő áramlását akadályozó – hangsúlyos tárgyak.

Tisztán természetes

Az ősi kultúrán alapuló stílus kedvelt eleme a sejtelmesség. A könnyen mozgatható paravánok, a szórt fényt adó helyi világítótestek – rizslámpák – erősítik ezt az érzetet.

A felkelő nap országában nagy hangsúlyt fektetnek az ember és a természet együttélésére: a bútorok tömör fából vagy bambuszból készülnek, a padlót tatami, gyékény vagy rizsszőnyeg fedi, és a finoman megjelenő dekoráció is organikus mintázatú. A tradicionális otthonokban a természet csendes színeivel találkozunk, azaz natúr árnyalatokkal és a barna világosabb tónusaival. Az európai miliőktől eltérően azonban gyakori a fekete, gyakran lakkozott, fényes kivitelben.

A zen ereje
A japán otthonok jellegzetességei a buddhizmus egyik ágából, az egyszerűséget hirdető zen filozófiából erednek. A zen tanokat vallók egyensúlykeresése ölt testet a végtelenül nyugodt lakberendezési megoldásokban is. Az ősi keleti filozófia egyik alapelve, hogy közvetlenül az ember tudatára irányul, és felszabadítja azt a meditáció útján. Az ősi japán nézet tehát a szellem szabad áramlását és ennek érdekében a felesleges dolgoktól való megszabadulást tanítja, hiszen az egyszerűségre való törekvés vezethet önmagunk felfedezéséhez, testünk és lelkünk harmóniájának, azaz belső békénknek a megtalálásához.