Vaterázol? Nincs mitől tartanod, ha ezt követed!
Ahogy közeleg az szja-bevallás határideje, vagyis május 20-a, úgy nő az érdeklődés az internetes kereskedelemre vonatkozó adózási szabályokkal kapcsolatban. A feszültség érezhetően nő a felhasználókban is, pedig a legtöbb eladó nyugodtan hátradőlhetne, hiszen nagy valószínűséggel nem is keletkezett személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége. A Vatera közérthető formában összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.
A bűvös határ: 600 ezer forint
Kezdjük mindjárt a legfontosabb tudnivalóval: 2012. január 1. óta az ingóság értékesítésből származó bevétel után éves szinten 600 ezer forint alatt még üzletszerű értékesítésnél sem kell adózni, illetve bevallást készíteni. Az eladók a felhasználói fiókjukban a számlázási adatoknál könnyedén ellenőrizhetik, hogy túllépték-e ezt a határt, amelyhez az egyéb úton – azaz Vaterán kívül – értékesített ingóságokat is figyelembe kell venni.
Adózni viszont nem a bevétel, hanem a jövedelem után kell, amit úgy kapunk meg, hogy a bevételből levonjuk azt a bizonylattal (vásárláskor kapott számlával vagy blokkal) alátámasztott összeget, amennyiért mi a terméket vásároltuk, valamint a beszerzési költségeinket. Ha esetleg nincs már meg a bizonylat, akkor a bevétel 25 százalékát tekinthetjük az értékesítésből keletkezett jövedelemnek. Ha ez nem éri el az évi 200 ezer forintot, akkor nincs semmi teendője a felhasználónak. Efölött viszont már 16 százalék adót kell a bevallási határidőn belül, azaz május 20-áig megfizetni. A 200 ezer forintos jövedelemhatár a gazdasági tevékenységet folytató felhasználókra nem vonatkozik, nekik be kell jelentkezniük az adóhatósághoz, és a 600 ezer feletti bevételt elérőknek a realizált jövedelem után az szja mellett egészségügyi hozzájárulást is fizetniük kell.
A Kúria állásfoglalás: csak a 2012 előtti időszakban értékesítőkre vonatkozhat
A Kúria sokat emlegetett legutóbbi döntése az e-kereskedelem adózásával kapcsolatos 2012. január 1. előtti kaotikus helyzetet tisztázta, miszerint az eladóknak akkor is van áfafizetési kötelezettségük, ha nem jelentkeztek be az adóhatóságnál. A döntés tehát csak azokat a felhasználókat érintheti, akik az interneten 2012 előtt üzletszerűen értékesítették ingóságaikat. Üzletszerűnek tekinthető az eladó tevékenysége, ha rendszeresen és jövedelemszerzés céljából értékesített az online piactéren. Ám ha csak alkalomszerűen árulta saját megunt használt tárgyait – amelyből jövedelme nem vagy csak alig származott –, akkor nem kell adóznia.
Az üzletszerűen értékesítő felhasználók jövedelmére nem az ingóértékesítésre, hanem a gazdasági tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazandók. Aggodalomra azoknak sincs okuk, akik a korábbi években nem megfelelően készítették el az adóbevallásukat: számukra az adóhatóság türelmi időt határozott meg, így önellenőrzéssel 2014. május 1-jéig lehetőségük van önként bevallani a 2012 előtti időszakban üzletszerű értékesítésből származó jövedelmüket. „Hangsúlyozni szeretnénk, hogy 2012-től érvénybe lépett a már említett 600 ezer forintos bűvös határ, tehát a 2012. január 1. utáni vaterás ingóságértékestésből származó bevétel után éves szinten 600 ezer forint alatt még üzletszerű értékesítésnél sem kell adózni, illetve bevallást készíteni. Ilyen értelemben a 2012. január 1. fontos választóvonal az eltérő adózási szabályozás tekintetében” – mondta Szanitter Áron, az Allegro Group HU Kft. piacterek üzletágvezetője.
A személyes adatok biztonságban vannak
Időről időre felröppen a hír, miszerint az online portálok szerverein az adóhatóság adathalászatot végez. Természetesen a valóságban ilyen nem fordulhat elő: a Vatera a felhasználók regisztráció során megadott személyes adatait, valamint számlainformációit köteles a legmagasabb fokú adatbiztonsági előírásoknak megfelelően kezelni – még az üzletszerű internetes értékesítések ellenőrzése érdekében az adóhatóságtól érkező kérések esetében is.
„2013-ban mindössze 120 megkeresés érkezett hozzánk az adóhatóságtól, vagyis átlagosan csupán minden 20 ezredik felhasználói fiókra jutott egy ilyen eset. Abban az esetben, ha a felhasználói adatok és a hatóság által megadott személyes adatok teljes egyezősége nem áll fenn, akkor a személyazonosság nem állapítható meg egyértelműen, és ebből adódóan az adatszolgáltatás meghiúsul. Az említett okból kifolyólag 2013-ban a 120 megkeresésből 93 esetben került sor tényleges adatszolgáltatásra” – mondta Szanitter Áron.
Próbavásárlás magányszemélyeknél
Az adóhatóság mostanában az internetes piactereken és apróhirdetési oldalakon is tart próbavásárlást, és az ellenőrzés során legtöbbször a nyugta-, illetve számlaadási kötelezettséget ellenőrzik. Jó tudni, hogy ha magánszemélyként nem üzletszerűen értékesítünk, akkor is kell a tranzakcióról bizonylatot adnunk a vásárlónak: mit adtunk el, mennyiért és mikor. Ebben az esetben a bizonylat akár lehet egy üres lap is, amelyet kézzel is megírhatunk, aztán aláírásunkkal hitelesítjük.
A Vatera szakértői azt javasolják a felhasználóknak, hogy tájékozódjanak az adóhivatal honlapján az önálló tevékenységre vonatkozó információs füzetből. Emellett a 1353-as adóbevallás 163. soránál leírtak is részletes tájékoztatást adnak. Érdemes olvasni az adózással foglalkozó internetes szakoldalakon, illetve fórumokon megjelent írásokat, esettanulmányokat is, amelyek az adózási és törvényi változásokkal kapcsolatosan segítik a témában való eligazodást.
Hozzászólás zárolva.