Vegyek lakást, vagy ne vegyek?

A bank segít a finanszírozásban. A kutatás adataiból kitűnik, hogy a lakásvásárlás finanszírozásával kapcsolatos tanácsért a közép- és kelet-európai polgárok döntő többsége a bankokhoz fordul. A megvalósítást illetően azonban a kép árnyaltabb, mert például a magyarok fele inkább saját megtakarításait használná fel a lakáskörülményei fejlesztéséhez, miközben egyharmaduk nem fordítaná e célra félretett pénzét. A megtakarítások lakáscélú felhasználásának szándékában az oroszok vezetnek, csaknem 70 százalékuk áldozná e forrásait egy jobb körülményeket biztosító otthon megszerzésére, a legkevésbé a csehek és a lengyelek hajlandók erre. A családi, vagy baráti hitel egyik országban sem jön szóba komolyan, ám a banki finanszírozás nagy szerepet kap az elképzelések megvalósításában. A fogyasztási hiteleket ugyan alig említették, csakúgy, mint a különféle megtakarítási számlákat. A jelzáloghitelek ezzel szemben már komolyabb szerepet kapnának egy jobb, minőségileg magasabb kategóriába tartozó otthon megszerzésében, de a magyarok jelentékeny hányada ezt sem szeretné. A jelzáloghitellel kapcsolatban a legkevésbé elutasítók a csehek és az oroszok.

A havi részlet ne legyen magas. Arra a kérdésre, hogy havonta mekkora összeget szánnának a lakáskörülmények javításával összefüggésben felvett hitel törlesztésére, a magyarok adták meg a második legalacsonyabb mértéket, átlagosan mintegy 38 ezer forintot. Ennél kevesebbet csak a románok fizetnének, átlagban legfeljebb 32 ezer forintot. A legnagyobb áldozatra az oroszok hajlandók az általuk jelzett több mint 56 ezer forinttal. A csehek és a lengyelek csaknem holtversenyben vannak és havonta mintegy 50 ezer forintot nem sajnálnának törlesztésre kifizetni.