Véres pünkösdi király választás
A jellegzetes pünkösdi szokások egyike ma is a pünkösdi király választása. A megtisztelő, mindössze egy évig érvényes címet azonban sokszor brutális, és kegyetlen játékok árán (?) lehetett elérni. Kakasütés és gúnárnyak-szakítás volt a férfias feladat…
Még mielőtt az állatvédők és a szelíd lelkületűek felháborodnának, megemlítjük, hogy ez a véres játék már a régmúlté.
A rövid életű pünkösdi királysággal járó hatalom megszerzésének szokása egészen a 17. század végéig nyúlik vissza. A korabeli falusi társadalmakban különböző kisebb-nagyobb előnyökhöz juttatta viselőjét, s a többiek feletti bizonyos hatalom gyakorlása is beletartozhatott.
A férfias viadal során lovas ügyességi versenyeket is rendeztek, mely a kereszténység előtti pogány korra vezethető vissza. A kakasütés, lúdnyakszakítás szokása kissé kegyetlen módon bizonyította a fiatal legények hősies ügyességét.
A kakasütés szokásának menete helyenként változó volt, és nem is mindig a pünkösdi királyság próbáinak egyike volt.
Brassó megyében néhol nem a kakasokra, hanem egy táblára rajzolt kakas ábrájára lőttek nyíllal. Aki a tábla közepére festett fekete pontot eltalálja, az a győztes. A két állatot a versenylövés után megölik, elkészítik és elfogyasztják.
Baranyában húshagyókedden a legények a kocsma udvarán cövekhez egy kakast kötnek. A kakastól mintegy húsz lépésnyire bekötik a legények szemét, kezükbe csépet adnak. A cél az, hogy bekötött szemmel a kakashoz találjanak, és azt cséppel agyonüssék (kakascséplés). A szatmári Felsőbányán lakodalom alkalmával a vőlegény feladata volt, hogy a násznép jelenlétében, bekötött szemmel egy cövekhez kötött kakast agyonüssön egy doronggal. Miskolcon, Borsod és Gömör megye némely falvában a kakast szintén lakodalomban ölték meg. A kakasra „bírósági" végzéssel mondják ki a halálos ítéletet, és karddal vagy késsel lemetszik a fejét (kakasnyakazás). Kolozsvár környékén aratáskor egy kakast a gabonaföldön beásnak a földbe, csak a fejét nem temetik be. Egy legénynek a kakas fejét kaszával egyetlen suhintással le kell metszenie. Ha ez nem sikerül, az emberek megrettennek, a legényt egész éven át vörös kakasnak nevezik, és úgy vélik, hogy az aratás a következő évben rosszul sikerül. A kakasütés ismeretes a szlovák, cseh, lengyel, német, osztrák és más nép hagyományából ismert.
Hozzászólás zárolva.