Véres pünkösdi király választás
A jellegzetes pünkösdi szokások egyike ma is a pünkösdi király választása. A megtisztelő, mindössze egy évig érvényes címet azonban sokszor brutális, és kegyetlen játékok árán (?) lehetett elérni. Kakasütés és gúnárnyak-szakítás volt a férfias feladat…
A gúnárnyakszakítás ügyességet, erőpróbát igénylő vetélkedő, amely elsősorban a mészárosok hagyományainak körébe tartozik. Meghatározott alkalommal (húshagyókedd, a mesterré válás napja) a mészároslegények az utca fölé két egymással szemben álló ház között kötelet húznak, amelynek a közepére fejjel lefelé egy ludat függesztenek. A legények lovon futtatnak el a kötél alatt. A cél az, hogy elkapják és kitekerjék a lúd nyakát. Akinek ez sikerül, az a győztes; egy évig főlegényi tisztet tölt be, és a mesterségbeliek között különös kiváltságokat élvez. A gunárnyakszakítás az európai néphagyományban széles körben, számos formában ismeretes. A magyar néphagyományban idegen eredetű és csak a Felföldön és Erdélyben ismeretes .
Az tény, hogy az ügyességi próbatételek „királyi" nyertese egy évig minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, minden kocsmában ingyen ihatott, mert, amit elfogyasztott azt a község fizette ki később. Általában ő lett a legények vezetője is az adott évben.
Ajánlott irodalom: Ujváry Zoltán: Az átadás-átvétel és a funkció kérdései egy népszokásban (Műveltség és Hagyomány, 1961).
Hozzászólás zárolva.