Vissza a cserépkályhához!
A cserépkályha nemcsak meleget, hanem melegséget is sugároz, és igazi dísze lehet a szobának. Ráadásul az emelkedő energiaáraktól és a szolgáltatóktól való függetlenség, meg persze a környezettudatosság is ellensúlyozhatja az üzemeltetésével járó nehézségeket.
A cserépkályha tulajdonképpen egy nagy hőtároló. Egy kandalló csak addig melegít, amíg ég benne a tűz, ám a cserépkályha vastag, mázas külső csempéinek és samott-téglás belső szerkezetének köszönhetően még a tűz kialvása után is hat-nyolc órán át fűti a helyiséget.
Lassan melegszik, de…
Kevés élvezetesebb módja van az átfagyott test felmelegítésének, mint nekidőlni a langymeleg cserépkályha oldalának, vagy leülni a padkájára. Persze ehhez az kell, hogy ez előtt legalább egy órával valaki begyújtson… Merthogy a cserépkályha egyik kevésbé előnyös tulajdonsága, hogy lassan melegszik fel. És persze a tűzrakással járó kényelmetlenségek – a tüzelőanyag beszerzésétől, szállításától kezdve a feldaraboláson, tároláson, rendszeres átrakáson át a kihamuzásig – akár riasztóak is lehetnek.
Húsz-harminc évvel ezelőtt szinte mindenki úgy gondolta, hogy nem vesződik a cserépkályhával. Építtetése ugyanis vastag pénztárcát, használata pedig némi szakértelmet és odafigyelést igényel. Ezenkívül az új cserépkályhát be kell üzemelni. Nem túl erős fűtéssel tulajdonképpen ki kell szárítani, hogy az építésénél felhasznált víz távozzék a kályha anyagából. Persze nyissunk ki közben az ablakot, hogy a távozó pára ne maradjon a szobában. A szárítófűtés pontos menetét egyeztessük a kályhát építő mesterrel, mert ha ezt a műveletet jól hajtjuk végre, azzal megalapozzuk kályhánk hosszú élettartamát.
A kályhát három-négy évente egyszer ki kell kormoztatni, és nyolc-tíz évente esetleg átrakatni. Azt, hogy ez szükséges-e, szakértő döntse el. Árulkodó lehet, ha a tűztérben tégla- vagy bélésdarabot találunk. Ebben az esetben azonnal hívjuk a mestert! A kéményt is rendben kell tartani, rendszeresen ellenőriztetni, tisztíttatni, hiszen ha nem működik megfelelően, akkor nincs huzat, így a kályha sem fog jól működni, sőt, veszélyes is lehet.
Az emelkedő energiaárak és a környezettudatos szemlélet azonban a cserépkályha mellett szólnak.
Ha újat építtetünk
A méretezést bízzuk szakemberre, formájába, színébe, mintázatába azonban beleszólhatunk. Lehet magas és karcsú, vagy alacsonyabb és szélesebb formájú a kályhánk. A méretet persze a rendelkezésre álló hely is befolyásolja. Csináltathatunk padkát, amelyen nyáron is jól esik az üldögélés, hiszen a csempék ilyenkor kellemesen hűvösek.
● Mivel fa nálunk is terem, nem kell távoli országokból szállítani a tüzelőt.
● Széndioxid-kibocsátás szempontjából a fa füstje semleges, így kevésbé szennyez, mint más anyagok. Ehhez azonban az kell, hogy kellően száraz fával fűtsünk.
● A metszéskor keletkező gallyakkal, ágakkal, újságpapírral tüzelhetünk, így hasznosítjuk a hulladékot. De háztartási szemetet, műanyagot, gumit tilos cserépkályhában égetni!
Az új cserépkályha nem olcsó mulatság, lényegesen gazdaságosabb bontott kályhát vásárolni. Ilyenkor is szükség van szakember segítségére, és lehetőleg olyan kályhát vegyünk, ami már le van bontva, különben zsákbamacskára adjuk ki a pénzt. A bontott kályha hátránya, hogy ha később, egy átrakásnál eltörik néhány csempe, igen nehéz pótolni.
Az építtetés meglehetősen sok időbe, utánajárásba és persze pénzbe kerül, ám az üzemeltetés már nem annyira költséges. Érdemes utánaszámolni, hogyan jövünk ki jobban. De a mérlegelésnél vegyük figyelembe a pénzben nem kifejezhető hangulatot és esztétikai élményt, amit csakis egy cserépkályha tud nyújtani!
Fotó: Fényes Gábor, Förster Tamás
Hozzászólás zárolva.