Juhokat a városi közparkokba!

Jöjjenek a juhok

Az úgynevezett méhlegelők kialakítása mellett fontos lenne a legelő-ökoszisztémák kialakítása – mondta a Qubitnak Bardóczi Sándor, Budapest fő-tájépítésze. Legyen Budapestnek néhány nyája!

„Az olyan természetvédelmi területeken, ahol a biodiverzitás megőrzéséhez a kaszálórétek is hozzátartoznak, szeretnénk meghonosítani a legeltetést. Fontos belőni az arányokat, hogy a legelőnyomás elsősorban az ökoszisztémát szolgálja, és ne a nyájak vagy gulyák gazdasági haszna legyen a fontos.”

Nem az a cél, hogy a szürke marhák vagy a juhok egy még előre nem látható éhínség idején kielégítsék az éhező város igényeit, hanem a természeti értékmegőrzés”

– mondta Bardóczi, aki a programba szívesen bevonná a Fővárosi Állat- és Növénykertet.

Bardóczi szerint a juhlegeléshez Budapesten három helyszín jöhet szóba: a III. kerületi Mocsárosdűlő, az újbudai Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek.

Nem Budapest találta fel a városi nyáj programot, tavaly Szeged egyik fürdőjében is birkák rágták a füvet a fűnyírók helyett, ahogy Hódmezővásárhelyen is rackákat vetettek be 4200 négyzetméternyi közterületen.

Kinevetik, pedig komoly dolog

Hiába egyértelmű a tudomány álláspontja a kérdésben, a mai napig sokan lenézik és lekicsinylik a beporzók szerepét. Rengeteg potenciális zöldterületet vesztünk el, például a fűnyírás miatt, mert az élettelen rendezettségben látjuk a szépet, ahol minden növény és minden állat az ember akarata szerint létezhet csak.

Pedig az Exeteri Egyetem kutatóinak új tanulmányából kiderül, hogy sokkal többet is tehetnénk a beporzókért, már pusztán apró változtatásokkal is.

Sok esetben például a kaszálásnak, fűnyírásnak semmi haszna nincs, kivételt jelent persze, ha az emberre veszélyes pollenek vannak a fűben. Legtöbbször azonban csak esztétikai okokból vágjuk a füvet, miközben méhek és más beporzók millióinak életterét pusztítjuk el. Mindezt úgy, hogy a klímaváltozás és a városok terjeszkedése miatt már így is rohamosan fogynak a természetes mezők egész Európában.

Ezért döbbenetes mértékben pusztul a rovarvilág, gyakorlatilag észrevétlenül.

A krefeldi rovartani egyesület például, 27 évre visszamenő saját gyűjtései alapján, azt állapította meg, hogy a környékbeli  rovarok mennyisége 75-87 százalékkal csökkent az 1989-es első mérésekhez képest. Riasztó adat!

Budapesten éppen ezért indult el a Vadvirágos Budapest program: 26 hektárnyi területből “méhlegelőt” alakítottak ki szerte a városban.

Látszik, hogy teljesen át kell gondolnunk azt, ahogy a 21. században a környezetről gondolkodunk. Hiszen, mint kiderült, a megoldás pont a természetes “rendetlenség”.

Angliában élen járnak

A járdaszegélyek melletti apró gyomos szigetek, a gazzal benőtt utcasarkok, díszes kertek mind a méhek és más beporzók városi menedékeinek számíthatnak  – derült ki egy Angliában végzett tanulmányból.

A méhek számának csökkenése, a vad területek elvesztése és a növényvédő szerek mind elterjedtebb használata miatt ,az utóbbi években egyre fokozódó aggodalmat keltett a szakemberek körében, akik a városokat potenciális szentélyként, egyfajta menedékhelyként kezdik kezelni – írja a The Guardian.

A kutatás során, amely a városokban a földhasználat minden típusát vizsgálat alá vonta, beazonosították a beporzók kedvenc helyeit és virágait, amelyek közül a legtöbb persze gyomnak számít. Egy több mint 50 fős csapat két évig vizsgálta a beporzókat és a növényeket Bristolban, Edinburgh-ban, Leedsben és Readingben.

A kapott eredmények alapján olyan fűmag keverékeket kísérleteztek ki, amely ellenáll az éghajlatváltozásnak és más környezeti kihívásoknak is.