Akcentussal beszélik a majomnyelvet

A kutatók két, az Amazonas vidékének észak-keleti régiójában őshonos, nagyjából mókus méretű majomfaj, az úgynevezett pied tamarin (Saguinus bicolor) és vörös kezű tamarin (Saguinus midas) csoportjait vizsgálták. Az egyedek kommunikációjára, ‘nyelvhasználatára’ voltak kíváncsiak.

A főemlősök közül egyedül az emberi faj, és annak egyedei azok, melyek különféle nyelveken beszélnek, a főemlősök rendjének többi alfaja viszont ezzel a képességgel nem rendelkezik.  Arra képesek csupán, hogy az egyedeik, korlátozott számú, és bizonyos határokon belül rögzített jelentésű „hívásokkal” adják tudtára fajtársuknak, ha például ragadozók fenyegetik őket, vagy éppen párzani van kedvük.

Vokális repertoárjukban tehát rögzített számú „hívás” van, ugyanakkor nem képesek arra, hogy további „új hívásokat” sajátítsanak el – mondta a tanulmány szerzője, Dr. Jacob Dunn, az Anglia Ruskin Egyetem evolúcióbiológiával foglalkozó docense.

Összehasonlítva a két faj akusztikai profilját, a kutatók azt találták, hogy a vörös kezű tamarinok magukévá teszi, és használják is a pied tamarinok „hívásait” a közös régióban – derül ki a Behavioral Ecology and Sociobiology folyóiratban megjelent tanulmányból.

A vörös kezű tamarin hívásai igazodnak, hangzásban hasonulnak a pied tamarinok által használt akcentushoz – a kutatók úgy vélik, hogy ezt azért teszik, hogy így jobban hozzáférjenek a közösen használt élőhely szűkös erőforrásaihoz; vagyis a túlélés az a faktor, ami ezt a sajátos nyelvi hasonulást – a kiejtés, azaz az akcentus szintjén – kiváltja ezekből az emberszabású majmokból.

Szükség van egy közös, viszonylag könnyen megérthető jelrendszerre, amelyet a másik faj is megérthet, hogy szabályozni tudják az esetlegesen felmerülő területi vitákat. A két faj egyébként gyakorlatilag ugyanazt a nyelvet beszéli – tette hozzá Jacob Dunn.

Felmerül a kérdés, hogy a vörös kezű tamarinok miért alkalmazkodóbbak – szemben a pied tamarinokkal, amely faj egyedei látszólag meg sem próbálkoznak ezzel a minimális nyelvi, a beszédkészség szintjén tetten érhető változtatással? Nos, a kutatók számára ez továbbra is rejtély, és a további vizsgálatokhoz szolgál kellő munícióval.