Bolondos hóbort, vagy kényszer?
Ötször megnézi, hogy kihúzta-e a konnektorból a vasaló dugóját, tízszer lenyomja a bezárt ajtó kilincsét, s képes még a lépcsőházból is visszamenni, hogy ellenőrizze. Miután hazaér nyolcszor kezet mos, mert a villamoson kapaszkodott, s még mindig koszosnak érzi magát. A tojást hypóba teszi, mielőtt felüti. Ismerősek ezek a kényszerek?
A tisztaságmánia is tud kényszeres cselekvés lenni, egyik nagynéném is ebben a „betegségben” szenved, nála a csúcs: hypóba teszi a tojást, mielőtt felhasználná. A másik extrém példa a barátom és a víz esete. Cimborám megrögződése, hogy a csapvízben mindenféle kóros és káros anyagok vannak, ezért csak ásványvizet iszik, a kávét és a teát is abból főzi és szíve szerint abban is fürödne.
Lehet, hogy ezek a dolgok csak bolondos hóbortnak tűnnek, s legyintenek, hogy mindenkinek van ilyesmiféle bogara, viszont jó tudni, hogy ezek a furcsaságaink már csemegeként szolgálhatnak a pszichológusnak, aki könnyűszerrel megállapítja a kényszerbetegség diagnózisát. A kényszer nagy erővel jelentkező késztetés, amelyet a személyiség nem fogad el, nem tart megfelelőnek, de belső parancsként végre kell hajtania – mondja Buda Béla, pszichiáter.
A súlyos kényszercselekvési állapotok, mint például a sokszori kézmosás, zárak, csapok ellenőrzése, mint kényszeres cselekvés, a mindennapi életvezetést komoly mértékben megzavarhatják. Még súlyosabb következményei vannak annak, ha kényszeres formában jelentkeznek a képzetek, a gondolatok, mert ilyenkor az élményvilág zavara miatt jönnek létre panaszok. A kényszerszerű késztetésnek ellenállva a személyiség szorongást érez.
A kényszerek gyakran jelentkeznek gyermekkorban, rendszerint az iskoláskorban, ezek nem érik el a neurózis mértékét, de időszakosan feltűnőek lehetnek. Azt mondják, hogy a domináns szülői magatartás okozhat kényszeres cselekvéseket. Sokszor nehéz megállapítani bizonyos cselekedeteke esetében, hogy a szülői parancsnak való engedelmesség által kialakult automatizmusról van szó, vagy más kényszerről. Megállapítható tehát, hogy a kényszeres állapotok összefüggésben vannak a szigorú neveléssel, az erkölcsi normák szigorú képviseletével.
Kényszeres személyiségről akkor beszélünk, ha a kényszerek csak bizonyos területeken jelentkeznek (pl. kényszeres pontosság, erkölcsi kényszer stb.) Ilyen állapotokkal a személyiség egyensúlyban lehet. Akkor van gond, ha már a kényszeres késztetések a személyiséget zavarják, ill. a végrehajtott késztetések, mint kényszercselekvések jelentkeznek, ilyenkor kényszeres neurózisról beszélünk.
Hozzászólás zárolva.