Miért lehet halálos a fehérköpeny-szindróma?

Régebben a szakemberek csak legyintettek a problémára, viszont friss tanulmányok már azt sugallják, hogy nem ártana komolyan venni ezt a jelenséget, mivel az ilyen emberek több mint felénél előbb-utóbb ténylegesen kialakul a hipertónia.

Bizonyított tény, hogy az idősebb, fehérköpeny-szindrómás betegeknél a vérnyomáscsökkentő hatására csökken a szívproblémák kialakulásának valószínűsége. (Ennek ellenére egy egészséges fiatalnak nem feltétlenül kell rögtön gyógyszerekhez nyúlnia, bár nem árt rendszeresen ellenőrzésen rész venni.) A problémát azért sem érdemes figyelmen kívül hagyni, mert az orvosnál produkált hipertónia idős korban ugyanúgy megnöveli a stroke és a szívinfarktus kialakulásának esélyét, mint az általános hipertónia – állítja dr. Sheldon G. Sheps, a Mayo Clinic orvosprofesszora. A szakemberek még további kutatásokat végeznek ebben a témában, így nem ajánlják mindenkinek a probléma gyógyszeres kezelését. Dr. Kapocsi Judit,a Trombózisközpont magasvérnyomás-specialistája szerint azonban a következőket érdemes tenni:

–  Mérjük meg otthon mindig a vérnyomásunkat ülő helyzetben, azonos időpontban úgy, hogy az alkart támasszuk meg, a felkar pedig maradjon szabad, ne szorítsa el semmi. Amennyiben a vérnyomásmérő magas értéket mutat, egy perc múlva ismételjük meg a mérést, majd újabb egy perc múlva harmadszor is, ügyelve arra, hogy a pulzusszámot is számolja a készülék! Ha három nap is a normál tartományon kívül mozog a vérnyomás, akkor nagy eséllyel hipertóniásak vagyunk.

–  Az előbbinél még jobb megoldás, ha kérünk az orvosunktól egy 24 órás vérnyomásmérőt, amely a nap folyamán többször, különböző körülmények között is megméri az értéket, így tisztában lehetünk az esetleges kiugrásokkal.

Forrás: Trombózisközpont