Mutasd a kezed, megmondom, mi a baj!

A leggyakoribb az ínhüvelygyulladás, amely a hajlító- vagy a nyújtóinak gyulladásából alakul ki. A kis erejű, gyakran ismétlődő tevékenységek, mint például a mobiltelefon, az egér gyakori használata, a gépelés, a varrás, a pénztárgép nyomkodása is előidézheti. Előfordulhat az is, hogy góc van a szervezetben: egy fogászati, fül-orr-gégészeti, urológiai probléma, esetleg egy reumatológiai panasz, vagy egy autoimmun betegség is állhat a háttérben.

– Fontos a megelőzés, sokat tehetünk például, ha változtatunk a kéz ergonómiáján. Számít, mekkora a távolság az asztal és a szék között, illetve hogyan használjuk az egeret. Jó megoldás erre az úgynevezett vertikális egér, amellyel másként terheljük a kezet és ugyancsak javaslok egy csuklótámaszos egérpadot, telefonáljunk fülhallgatóval – fogalmazott a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa.

Ha kialakult az ínhüvelygyulladás, először gyógyszeres terápia lehet a megoldás, illetve rögzíteni kell a csuklót, és a kéz legyen nyugalomban. Súlyosabb esetben a sajátvár-terápia (PRP-injekciós kezelés), komplex fizioterápia, gyógytorna, ultrahang, vagy elektroterápia segíthet.

A pattanó ujj kialakulásának okai azonban nem egyértelműek az orvoslás mai állása szerint. Okozhatja visszatérő vagy súlyos ínhüvelygyulladás, egy tompa tenyérsérülés, esetleg összefüggésben lehet a cukorbetegséggel, a köszvénnyel és a reumás ízületi gyulladással is. Az ortopéd, kézsebész szakorvos az ínhüvely gyűrű feletti nyomásérzékenységére, ropogására és elakadására figyel, ezek a tünetek ugyanis biztos jelei a pattanó ujj kialakulásának. Egyes esetekben szükség lehet képalkotó diagnosztikai vizsgálatra, ilyenkor dinamikus ultrahangot javasolnak, melynek lényege, hogy a vizsgálat közben a páciens ujjai mozognak.

Az a cél, hogy az elakadást, a roppanást és a mozgáskorlátozottságot megszüntessék, ezért rögzítők használatával, gyulladáscsökkentéssel, valamint a nyirokkeringés serkentését célzó fizioterápiával (gyógytorna, ultrahang, TENS – izom- és idegingerlő készülék) igyekeznek ismét lehetővé tenni az inak könnyű csúszását az ínhüvelyben. Súlyosabb esetben műtét a megoldás.

Túlerőltetés, rendszeres, monoton végtaghasználat, például túl sok mobilhasználat miatt, vagy sérülés, törés, gyulladás, nehéz fizikai munka is kiválthatja az alagút szindrómát, amikor a környéki idegeket inak, izmok és a csontos csatornák nyomnak el.

Ugyancsak kialakulhat cukorbetegség, pajzsmirigy alulműködése, köszvény és reumás sokízületi gyulladás következményeként is. Mivel a környéki idegek látják el a kéz érző és mozgató funkcióit, a panaszok megjelenésével célszerű szakorvoshoz fordulni!

– A nyomás alá került ideg miatt először csak éjszaka fáj és zsibbad a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjak vége, vagy a csukló, később azonban állandósulnak a panaszok. Kezelés hiányában érzékkiesés, égő érzés, kisugárzó fájdalom, izomgyengeség, de akár izomsorvadás is kialakulhat, a fájdalom pedig átsugározhat az alkarba. Mivel legtöbb esetben az alkar és a csukló monoton, rendszeres használata miatt, foglalkozási ártalomként is betudható, fontos, hogy mindent megtegyünk a megelőzés érdekében. Az ínhüvely-gyulladás esetében elsorolt módszerek ebben az esetben is segíthetnek. –

Az alagút szindrómát elektroneurográfiás készülékkel diagnosztizálják, amikor az idegeket elektromos árammal ingerelik, hogy kiderüljön, mely idegek állnak nyomás alatt, és azok mennyire károsodtak. Korai szakaszban általában szteroidos injekció, illetve a kézfej-csukló-felkar gipszelése lehet a kezelési módszer, súlyosabb esetben fizioterápiát alkalmaznak, végső esetben az operáció jelenthet megoldást. Ha más betegség okozta a panaszokat, akkor elsődlegesen azt a betegséget kell kezelni, majd megszüntetni.