Nem csak gyerekbetegség!
Továbbra is rendkívül erőteljesen emelkedik a bárányhimlősök száma Magyarországon. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint tavaly rekordszámú, 40 853 megbetegedést észleltek. Idén, április 12-éig 16 999 esetet regisztráltak, ami 40 %-kal több, mint a tavalyi, hasonló időszakban. Ez azt vetíti előre, hogy idén is – kicsik és nagyok – több tízezren esnek majd ágynak bárányhimlővel.
– A bárányhimlő-fertőzés magzatkárosító kockázata a terhesség első húsz hetében a legmagasabb – mondta el Dr. Tsehai Nega, a Róbert Károly Magánkórház szülész-nőgyógyász szakorvosa. A betegség, bár ritkán, de ekkor akár fejlődési rendellenségeket is okozhat. Ha a várandós anya bárányhimlős beteggel kerül kapcsolatba, vagy éppen önmagán észleli a fertőzöttség tüneteit, haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia. Ilyen esetekben a szakorvos dönt az alkalmazandó kezelésről. A 20. hét után elkapott, és átvészelt anyai bárányhimlő magzati kockázata ugyanakkor már csekély.
– Azok a gyermekek, akik ebben az időszakban, méhen belül vészelik át az anyai bárányhimlőt, bizonyos mértékben védettnek tekinthetők. Ám ezeknek a gyermekeknek csecsemőkorban vagy kisgyermekkorban nagy valószínűséggel övsömörük alakul ki. A megfigyelések szerint ezek lefolyása általában enyhe, antivirális kezelés nem szükséges, és a védettség a későbbiekben már tartós lesz” – emelte ki Dr. Tsehai Nega.
A szakemberek szerint a bárányhimlő elleni védekezésre nemcsak gyermekvállalás előtt kell gondolni. Célszerű a betegség megelőzése a többgyermekes családokban, valamint azoknál a serdülőknél és felnőtteknél is, akik gyermekkorukban nem estek át a fertőzésen, mert a második, a harmadik gyermek betegsége gyakran súlyosabb, illetve a felnőttek szövődményei gyakrabban jelentkeznek – erre már Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke hívta fel a figyelmet.
A báránybőrbe bújt farkas
Közismert, hogy a lázzal, hólyagos kiütéssekkel és viszketéssel járó, akár 2-3 hétig elhúzódó bárányhimlőn a gyermekek 90 százaléka többnyire még óvodás korában átesik. Ennek oka, hogy a bárányhimlőt okozó varicella vírus rendkívül virulens: cseppfertőzéssel terjed, de a fertőzés átviteléhez nem is szükséges testi kontaktus. Poharak, evőeszközök, ruhaneműk, ágyneműk, kisgyermekek szájba vett közös játékai is terjesztik a kórt, illetve a bárányhimlő „elkapásához” általában az is elég, ha 15-20 percet közös helyiségben töltünk a beteggel.
A bárányhimlő átlagos lappangási ideje 10-21 nap, a fertőzést követő 2-3 héten belül a tünetek már láthatóak. A beteg ugyanakkor már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz, ami könnyen vezethet járvány kialakulásához. A megbetegedések kétharmada a 6 éven aluliakat érinti, de megjelenése a 3–5 évesek között a leggyakoribb.
A bárányhimlő az esetek többségében enyhe lefolyású, de a háziorvoshoz forduló betegek mintegy 2–6%-ánál különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat – okozhat, sőt ritkán halálos kimenetelű is lehet. A betegség legismertebb szövődménye a hólyagos bőr felülfertőződése a test különböző részein, ez pedig még az enyhe lefolyású betegségnél is gyakran életre szóló hegeket hagyhat.
– A közhiedelemmel ellentétben a bárányhimlő nemcsak a legyengült, immunhiányos gyermekekre veszélyes; a teljesen egészségeseknél is felléphet szövődmény – tette hozzá a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. A betegség akár szívizom-, máj- vagy ízületi gyulladást, csontvelőgyulladást és vérmérgezést is okozhat, az egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikáció pedig a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás, mely mozgáskoordinációs zavarral járhat. Ritkább, de veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás, ami fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okoz, sőt késői idegrendszeri maradványtünetei is lehetnek. –
Az iciripiciri mind megette
A gyermekgyógyász szakember szerint a bárányhimlő fokozottan veszélyes a többgyermekes családokra, ahol általában járványszerűen söpör végig a betegség. Ráadásul a praxistapasztalatok azt mutatják, hogy a még otthon lévő kisebb testvérek betegsége jóval több és erőteljesebb kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart, mint a közösségben lévő első gyermek megbetegedése.
– Ezekben a családokban kulcsfontosságú a megelőzés! A védőoltással megelőzhető egy, akár hetekig is elhúzódó betegségsorozat. A kór pillanatok alatt átterjed az egész családra. Egészségügyileg és lelkileg is megterheli a családot, arról nem beszélve hogy a szülők kiesnek a munkából, ami komoly bevételkiesét is okozhat – tette hozzá dr. Póta György. Elmondása szerint egyéves kor után, de mindenképpen közösségbe kerülés előtt ajánlott beoltani a gyermekeket: optimális időzítés, ha a kisgyermekek 15-18 hónapos korban kapják meg az élő, gyengített vírust tartalmazó 2 adagos vakcinát, minimum 6 hét különbséggel.
Nem gyerekjáték!
A varicella vírus azonban nemcsak a gyermekeket fertőzheti meg: akik gyermekkorban nem estek át a kellemetlen betegségen, felnőttkorban is ugyanolyan fogékonyak lehetnek rá. Az érintettek aránya becslések szerint a magyar felnőtt lakosság 5-10%-át is kiteheti, tehát potenciálisan 0.5-1 millió serdülő és felnőtt embert veszélyeztethet a betegség. A felnőttkori bárányhimlő ráadásul rendszerint súlyosabb lefolyású. A felnőtteknek ugyancsak számolniuk kell a varicella vírus okozta ideg- és bőrgyulladással, az övsömörrel is, amelyet a korábbi bárányhimlő-fertőzéskor az idegdúcokban megmaradt vírusok reaktivációja, „felébredése” okoz. Az övsömör általában a fertőzés után hosszú évekkel, évtizedekkel alakul ki, jellemzően idős korban, legyengült immunrendszerű embereknél.
A vakcinára sajnos nincs TB-támogatás. Az oltóanyag szabadáras, így egy adag ára 9 és 10 ezer forint közötti összegbe kerül, és ebből ismétlőoltásra is szükség van. Magyarországon mintegy 10 éve használható a készítmény, mégis viszonylag kevesen élnek vele, amit a betegség terjedése is jól jelez.
Hozzászólás zárolva.