Parányi agresszorok: az allergének

Szinte már nincs is közöttünk manapság olyan, aki ne lenne valamire allergiás. Ennek okait taglalni egy doktori disszertáció is kevés lenne – inkább nézzük meg mi az, ami előidézi ezt a kellemetlen, sokrétű tünetcsoportot.

A szervezet minden izgató inger, betolakodó idegen anyag ellen védekezik. A hasznos védekezésből csak akkor lesz túlméretezett, kóros védekezés – azaz allergia – ha a károsító hatás vagy anyag és a szervezetben termelődött ellenanyag reakciója a normálistól eltérő módon zajlik le. A kiváltó anyagokat nevezzük allergéneknek.

Allergén lehet fehérje, festék, mosószer, illóolaj, virágpor, gyógyszer de lehet fény vagy mechanikai hatás is (például dörzsölés).

A kozmetikunok és hajápoló szerek illetve hajfestékek hatóanyagai általában gyors válaszreakciót váltanak ki, vagyis az allergiás reakció perceken belül, de legfeljebb néhány óra múlva jelentkezik helyi allergia formájában (azon a területen, ahol a bőrrel érintkeznek).

Az allergéneket aszerint, hogy mennyire agresszívek gyenge, közepes vagy erős minősítéssel illetik. Gyenge allergén például a szőkítéshez használt hidrogén-peroxid, a testápolókban használatos lanolin vagy a szemceruzák korom alapanyaga. Közepesen agresszív a mentol, a bőrpuhító hatású glicerin, az illóolajok, állati fehérjék. A legveszélyesebbek közé tartozik a propolisz, a bergamott olaj, a kölnivizek alapanyagaként használt fluoreszcein vagy a tartós szempillafestékekben található rezorcin.

Az allergia kialakulásában egyéni hajlam, a bőr aktuális immunológiai állapota és az adott anyaggal szembeni túlérzékenység játszik szerepet. A kóros védekezés az egész élet folyamán megmarad.

A kozmetikai allergiák a bőrön vérbőség, az érfalakon történő savókiáramlás következtében duzzanat, csalánkiütés, illetve fehérvérsejt kivándorlás általi szövetkárosodásként jelentkezhetnek. A szemkörnyéken használt krémek, festékek kötőhártya-gyulladást vagy ödémát okozhatnak.

A leggyakoribb allergéneket úgynevezett epikutánpróbával lehet vizsgálni: a hát bőrére 48 órás időtartamra felviszik a vizsgálandó anyagokat, majd 48 és 72 óra után „olvassák le” az eredményt, mely pozitív esetben a bőrpírtól a gyulladásig terjedhet.