Rátüsszentettél? Akkor igaz!

Náthától a fülfájásig

A gyermekkori fülbetegségek általában valamilyen felsőlégúti fertőzés szövődményeként jelentkeznek. A kicsi először náthás, fáj a torka, majd pár napon belül a fülét is fájlalja, ami jelzi, hogy a gyulladás átterjedt a középfül területére is. Ennek egyszerű anatómiai oka van: gyermekkorban a középfület az orrgarattal összekötő csőnek, a fülkürtnek a hossza, a tágassága és a lefutása is eltér a felnőttekétől. Ráadásul gyermekkorban az orrgaratban elhelyezkedő orrmandula is hatással van a fülkürt szájadékára.

Ha tehát a gyermek náthás, az orra eldugul, az orrnyálkahártya-gyulladása miatt a fülkürt könnyebben elzáródik. A középfül így nem tud megfelelően szellőzni, ami kedvező feltételeket ad a kórokozók elszaporodásához. Az elzáródás miatt csökken a nyomás a dobhártya dobüreg felőli részén, amit a gyermek egyre fokozódó nagyothallása jelez. A dobüregbe felszaporodó váladék a halláscsökkenést tovább fokozza, a dobüregi váladék bakteriális felülfertőződését pedig erős fülfájdalom, láz jelzi.

Meddig maradjon otthon?

– Gyakori vitatéma, hogy mehet-e a beteg gyerek közösségbe. Nyilván nem szeretnénk, ha gyermekünk azért lenne újból és újból beteg, mert mindig van egy-két társa, aki nem marad otthon betegen. A lábról leesett gyereknek sem jó, ha nem maradhat otthon – hangsúlyozza dr. Holpert Valéria. – Ha náthás, rossz a közérzete, bágyadt, akkor pihenésre, csendre van szüksége, a láz pedig egyértelmű kizáró ok. Azt is tudni kell azonban, hogy a náthás beteg már a tünetek megjelenése előtti napokban is fertőzhet, így egyáltalán nem biztos, hogy az éppen tüsszögő, köhögő társa miatt lett beteg. Sőt, néhány betegség lezajlása után a köhögés akár hetekig is megmaradhat, ha más panasza nincs, csak emiatt – ha a társai délutáni pihenését nem zavarja – nem szükséges otthon tartani az egyébként gyógyult gyermeket – teszi hozzá a szakember.

Mikor lesz kevesebbet beteg?

A gyermek immunrendszerének érése hosszú folyamat, mely nagyjából 10-12 éves korra fejeződik be. Ennek a folyamatnak fontos állomásai a csecsemő– és kisgyermekkori táplálkozás, mely megalapozza az egészséges bélflóra kialakulását. De lényeges szerepe van benne a védőoltásoknak is, sőt azoknak a mikrofertőzéseknek is, amelyek az apró, kúszni-mászni tanuló tipegőt a lakásban érik.

A közösségbe kerülő kisgyermek hirtelen sok kórokozóval találkozik, ez okozza, hogy az óvodai évek alatt bizony nem ritka a több hetes hiányzás sem, a gyermek látszólag alig gyógyult meg, máris újra kezdődik az orrfolyás, köhögés. Egészséges gyermek esetében ez az állapot már az iskolába kerülést követően látványosan javul, majd a kisiskolás évek alatt, az immunrendszer érésével egyre csökken a betegségek száma.

Mit tehetünk a megelőzésért?

– Banálisnak tűnhet, pedig fontos, hogy a gyermeket tanítsuk meg az alapos és rendszeres kézmosásra, és arra, hogy a kezét tegye a szája elé, ha köhög, vagy tüsszög!
– Az eldugult orr náluk a már említett életkori sajátosságok miatt növeli a további betegségek megjelenésének kockázatát, ezért kisebbeknél nagyon fontos a rendszeres orrszívás, nagyobbakat pedig már elkezdhetjük megtanítani az önálló orrfújásra is.
– Kutatások is igazolják, hogy a dohányfüstös környezetben felnövő gyermekek hajlamosabbak a fülfájásra. Ne dohányozzunk a gyermekkel egy lakásban, vagy autóban!
– Ne feledkezzünk meg a D-vitamin szedéséről sem! Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a téli betegségek ellen is hatásos védelmet képes nyújtani. Óvodáskorban napi 1000NE D-vitamint adjunk.

(Forrás: Fül-orr-gégeközpont)