Itt az elronthatatlan farsangi fánkok receptje

Mindkét fánkhoz élesztőt használunk, bár a csöröge fánknak létezik élesztő nélküli változata is. A bécsi, vagy szalagos fánkról a bécsifekete.blog.hu azt írja, hogy a legenda szerint volt egy udvari pék, egy Cäcilia Krapf nevű asszonyság, akinek a nevéhez kötődik a fánk. Egy nap Cäcilia asszony tesze-tosza férjén olyannyira feldühödött, hogy mérgében egy maroknyi tésztát az ura felé vetett, ám az célt tévesztett, és egy zsírral teli, sercegő serpenyőbe esett. A fánk, ha minden igaz, ekképp született, és emígy lett Cäcilia Krapf a süti névadója (Krapfen=fánk).

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 5 dkg vaj
• 3 dkg élesztő
• 1 csipet só
• 5 dkg cukor
• 3 dl tej
• 2 db tojássárgája

Elkészítés:

A meglangyosított tejbe szórjunk bele egy evőkanál cukrot, majd morzsoljuk bele az élesztőt. Adjunk egy kis időt neki, hogy felfusson, tehát megemelkedjen. A lisztet szitáljuk egy tálba, készítsünk egy mélyedést, abba öntsük a megkelt élesztőt, a sót, a maradék cukrot és tejet, a puha vajat, majd a tojássárgákat. Dagasszuk jól ki, rugalmas tésztát kell kapnunk, amit letakarva kelesszünk egy órán át.

Ha a tészta dupla méretűre nőtt, borítsuk enyhén lisztezett deszkára vagy asztallapra, nyújtsuk ujjnyi vastagságúra. Tetszőleges méretű pogácsaszaggatóval, esetleg pohárral szúrjuk ki. Közepes lángon bő, forró olajban, fedő alatt süssük meg a fánkokat úgy, hogy ha az egyik felük már aranybarna, akkor fordítsuk meg, de azt már fedő nélkül süssük tovább. Szűrővel vegyük ki ki az olajból, csepegtessük jól le papírtörlőn. Tálaláskor szórjuk tegyünk a tetejére baracklekvárt, s szórjuk meg porcukorral.

Csöröge:

Az élesztővel készült csöröge fánk talán azért finomabb, mert jobban bele lehet harapni, ami nem elhanyagolható szempont. A csörögéről egyébként 1565-ből vannak az első írásos emlékek, neve valószínűleg a forró zsírban vagy az olajban sercegő sülő tészta hangjára utal.