Új fogalmat kell megtanulnunk: itt a Koronavírushatás-Index

Európa lakosságának 2020-ban 9,5 ezer milliárd euró elkölthető jövedelem állt rendelkezésére. Az egy főre jutó vásárlóerő 2020-ban közel 5,3 százalékkal csökkent az előző évi értékhez képest. Ezt legnagyobb részt a COVID-19 vírus terjedése, illetve annak kedvezőtlen gazdasági hatása okozza – állapítja meg a legfrissebb, „GfK Vásárlóerő Európában 2020” című tanulmánya.
A vizsgálatba bevont országok rangsora mindazonáltal jelentős eltéréseket mutat az állampolgáraik által élelmiszerre, szolgáltatásokra, közműdíjakra, magánnyugdíjpénztári befizetésre, biztosításra, rekreációra, közlekedésre és fogyasztásra fordítható összeg tekintetében.

Az egy főre jutó 64.240 eurós vásárlóerejével Liechtenstein idén újra az élen végzett. Ez az összeg messze meghaladja a bármely más országban méretét, és egyben az európai átlag 4,6-szeresére rúg. Az egy főre jutó 41.998 euróval Svájc – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is a második helyen áll.
Egy főre jutó 34.119 eurós vásárlóerejével idén Luxemburg ismét a harmadik helyre került. Idén bekerült a TOP10-be Írország (21.030 euró/fő), kiütve Finnországot az első tízből. A tanulmány tárgyát képező országok közül 16-an tudnak az átlagot meghaladó egy főre jutó vásárlóerőt felmutatni, 26-an viszont nem érik el az európai átlagot. A sereghajtó Ukrajna, melynek lakosai fejenként mindösszesen 1.703 euróból gazdálkodhatnak.

„A GfK Vásárlóerő elfogadott referenciaérték a fogyasztói potenciál számításához, mivel megmutatja a lakosság körében az elméletileg elkölthető egy főre jutó jövedelem nagyságát országonként, valamint az országokon belül régiónként, és térségenként. A vásárlóerő jól tükrözi egyes országok és megyék gazdasági erejét, potenciálját, ami disztribúciós kérdésekben elengedhetetlen információ a cégek számára” – mondta Sztupár Andrea, a GfK ügyvezetője.

Idén különösen fontos, hogy a vállalatok tisztán lássák a regionális különbségeket, és így saját helyzetüket megfelelően értékelhessék. A GfK emiatt idén bevezette az úgynevezett  európai Koronavírushatás-Indexet, amely azt mutatja meg, hogy az egyes országokat mennyire érintette a COVID-19 gazdasági hatása az európai átlaghoz képest. Az index számításához alapul vették a háztartások jövedelemére és kiadásaira vonatkozó legfrissebb előrejelzéseket, valamint a GDP változását. Ezeket az adatokat összevettették a vírus előtti állapottal, így számították ki a Koronavírushatás-Indexet, amelybe az árfolyamváltozásokat, illetve regionális adatokhoz a  munkanélküliség változását (rövid távút is) is figyelembe vették.