Nagy vihart kavart Bob Dylan irodalmi Nobel-díja

Az akadémia főtitkára Sara Danius nagy költőnek, az angol nyelvű költői tradíció kiemelkedő képviselőjének nevezte Bob Dylant, aki már 54 éve alkot, folyamatosan megújítva magát, új identitást teremtve.Homéroszhoz vagy Szapphóhoz hasonlította, akik előadásra – gyakran hangszerekkel kísért előadásra – szánt költői szövegeket írtak. Mint mondta, ma is olvassuk Homéroszt és Szapphót, és élvezzük műveiket, Bob Dylan is ugyanúgy olvasható, és olvasni is kell.

Mi a véleménye erről a hazai és nemzetközi zenésztársaknak, szakembereknek?

Bródy János zenész Dylan dalait és szövegeit már az Illés-együttes indulásakor jól ismerte és szerette, zenélni is nagy mértékben miatta kezdett el a hatvanas évek elején. Szerint a modern amerikai líra nem érthető meg Bob Dylan nélkül, elismerése ugyanakkor azt is jelenti, hogy a rock műfaja ma már a kultúra szerves része. Emlékeztetett arra, hogy Bob Dylan szövegei megjelentek önálló kötetben és a szakma költőként is számon tartja.
 Barna Imre, az amerikai dalszerző, költő és énekes verseinek magyar fordítója rámutatott arra, hogy Bob Dylan irodalmi Nobel-díja fordulatot jelenthet az elismerés történetében. Barna Imre 1986-ban jelentetett meg egy életrajzi regényt Bob Dylanről, majd 1989-ben Mit fúj a szél címmel adta közre Bob Dylan-versfordításait, utóbbi kötet 2005-ben kibővített formában is megjelent. A műfordító úgy véli, a díj hatására megindulhat annak a feltárása is, hogy miként illeszkedik Bob Dylan pályafutása az előzmények, például a beatköltészet kontextusába.

Jávorszky Béla Szilárd újságíró, rockzenei szakíró hangsúlyozta: énekhangja és gitárjátéka miatt nem jutott volna idáig, de bátor és vagány volt, dalainak mondanivalója, személyes kisugárzása és újító képessége a legnagyobbak közé emelte. Dylannek két nagyobb alkotói korszaka volt, miközben számos műfajban és stílusban kipróbálta magát. Kiemelte, hogy a hatvanas évek egyértelmű sikereket hozott Dylan számára, bár amikor 1965-ben a newporti fesztiválon akusztikusról elektromos gitárra váltott, a folkisták nagyon keményen nekimentek. Úgy vélte, Bob Dylan ma is ugyanolyan kritikus társadalmi kérdésekben, mint indulásakor, generációja érzéseit még mindig dalban mondja el, igaz, hatása már kisebb nemzedékére, mint a hatvanas években. Hozzáfűzte, hogy Amerikában a Dylan által képviselt, dalaiban megbújó filozófiát különböző egyetemi kurzusokon tanítják.

Óriási meglepetés a Park Kiadó számára, hogy Bob Dylan kapta az irodalmi Nobel-díjat – mondta el Tönkő Vera, az amerikai dalszerző önéletrajzi könyvét 2005-ben magyarul megjelentető kiadó főszerkesztője. „Dylan versszövegeit borzasztó nehéz megérteni, nemcsak nekünk, hanem még az angolt anyanyelvként beszélők számára is. Ezért borzasztó érdekes, amikor egy önéletrajzi könyvben több száz oldalon keresztül meséli ugyanazokat a történeteket és drámákat, amiket a dalokban is feldolgoz”.
Révbíró Tamás, az amerikai dalszerző és költő Krónikák című önéletrajzi könyvének magyar fordítója Bob Dylant a 20. századi angol nyelvű költészet talán legnagyobb hatású személyiségének nevezte.
Nádasdy Ádám költő, műfordító, irodalomtörténészt meglepetésként érte, hogy Bob Dylan nyerte el az idei irodalmi Nobel-díjat. Úgy vélte: az amerikai dalszerző, költő és énekes kiválóan kifejezte saját korát és annak életérzését. Nádasdy Ádám szerint Bob Dylan szövegei rendkívül szépek, nagyon jól illenek a zenéhez, és kiválóan kifejeznek egy kort, egy életérzést.

Nemzetközi téren vegyes fogadtatás kapott Bob Dylan irodalmi Nobel-díja. Salman Rushdie indiai-brit író, akit már számtalanszor jelöltek irodalmi Nobel-díjra, „szuper választásnak” nevezte Twitter-üzenetében a döntést. Per Wästberg svéd író, a Svéd Akadémia tagja „valószínűleg a legnagyobb ma élő költőnek” nevezte Dylant. Míg Mircea Cartarescu, a legsikeresebb kortárs román író, aki román nyelvre fordította és 2010-ben kötetben jelentette meg Bob Dylan dalszövegeit, fanyalogva fogadta és „sokkolónak” nevezte a dalszerző kitüntetésének hírét.
„Ha Bob Dylan irodalmi Nobel-díjat kaphat, akkor Stephen Kinget fel kellene venni a Rock and Roll Dicsőségcsarnokának (Rock and Roll Hall of Fame) legendái közé” – írta a Twitteren Jason Pinter amerikai krimiíró.

Hasonlóan reagált Twitter-üzenetében Irvine Welsh skót regényíró. Mint írta, ő maga is Dylan-rajongó, de ez „szenilis, makogó hippik rosszul fogant nosztalgiadíja”, és azt tudakolta, hogy Don DeLillo amerikai írót beiktatták-e a Rock and Roll Dicsőségcsarnokába.
Bob Dylan költő voltát már régebben is többen megkérdőjelezték. Több hírügynökség is idézi Norman Mailer amerikai írót, aki egyszer azt mondta: „ha Dylan költő, akkor én kosárlabda-játékos vagyok”.

A díjazott 8 millió svéd koronával (257 millió forintos összeggel) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.