A budapesti bulinegyed helyeinek majdnem fele lehúzhatja a rolót

A budapesti bulinegyed, gyakorlatilag azóta, hogy a hatodik és hetedik kerület néhány négyzetkilométernyi területén zsúfolódott össze a hazai vendéglátás és szórakoztatás színe-java, a közfigyelem fókuszában áll. Többnyire akkor kerül persze szóba, amikor a helyben lakók türelme már elfogyott; az éjszakai hangoskodás, a drogügyek, az utcai italozás és a mulató társaságok után maradó szenny jelentik a legfőbb problémát, no meg az, hogy a hatóságok és az önkormányzatok egymásnak passzolják azok érdemi kezelését.

Volt már itt csendrendelet, éjfél előtti zárás, gyakori razzia, és még sok minden más, de a helyzet komplex rendezésére, vagyis, hogy legyen is bulinegyed, ami komoly hasznot hoz minden érdekelt félnek, de szűnjön is meg, mert a zaj, a kosz és a tömeg kibírhatatlan, nos ez a fából vaskarika megoldás még senkinek nem sikerült.

És akkor jött a koronavírus járvány, és az egészet egycsapásra megoldotta. A tavaszi zárás, a rövid nyári nyitás, és a novemberi újabb zárás azonban nem csak az eredeti problémát orvosolta, de úgy tűnik az egész ágazatot végveszélybe sodorta.

Az állam és az érdekelt önkormányzatok az utóbbi időben – mióta ráébredtek arra, hogy nem lenne érdemes ezt az arany tojást tojó tyúkot pusztulni hagyni – tettek már pár lépést az ágazat megsegítése érdekében.

Előre utalják a bértámogatást

A kormányzat azonban csak azt követően szánta el magát néminemű segítségnyújtásra, hogy a vendéglátó szakma elégedetlenségét a sajtó is felerősítette.

(A témával foglalkozik Bajba került vendéglátósok című videóriportunk.)

Január végén ismert budapesti étterem tulajdonosok is azt panaszolták, hogy bár a bértámogatási kérelmüket a kormányhivatal rég elfogadta, a valóságban még a tavaly novemberi összeget sem kapták meg. Mivel ők a segítségre számítva megtartották az alkalmazottaikat, megfelelő bevételek híján is kénytelenek voltak a kifizetni a teljes bért, így enyhén szólva sem jártak jól.