Nyomtass te is! – a tanult tehetetlenség legyőzhető

Miért hoztátok létre ezt a kiadványt?

Amikor 2017-ben a Fidesz elfoglalta a megyei lapokat is, világossá vált, hogy tudatosan el akarják szigetelni a kistelepülésen élőket a valódi hírektől. A legolcsóbb, legegyszerűbb megoldást kerestük arra, hogyan tudnánk a hiteles információkat eljuttatni hozzájuk is. Egy A4-es lapot gondoltunk erre a legalkalmasabbnak. Ez a legismertebb méret, ami mind az otthoni, mind irodai környezetben könnyen elérhető. Ráadásul kiderült, hogy ez a legpraktikusabb méret a postaládákhoz is. A másik innováció az volt, hogy ezt a kis hetilapot bárki letöltheti a honlapunkról (www.nyomtassteis.hu) vagy a hasonló nevű facebook oldalunkról.

Honnan jött a „Nyomtass te is!” elnevezés?

Azt reméltük kezdetben, hogy sok ezer ember fog kinyomtatni hetente 5-10-100 példányt és bedobálja azokat a szomszédaihoz. Vagyis a név az aktivistáknak szól, egyértelmű és világos felhívás a cselekvésre. Az új olvasókat első pillanatban megzavarhatja ez a cím, de ha belenéznek, rögtön világossá válik, hogy nem reklámkiadványról van szó, később pedig megszokják. Bár már a 205. heti lapszámot készítjük, a gyenge láncszem még mindig a terjesztés, a terjesztő.

Vajon miért?

Van egy pszichológiai kifejezés: a tanult tehetetlenség. A magyar társadalom évszázadok során arra szocializálódott, hogy nem tehet semmit a sorsának megváltoztatásáért az állammal szemben. Tömeges a passzivitás, a félelem, a beletörődés. Be kellett látnunk, hogy a spontán terjedés mellett muszáj tudatosan is szervezni a hálózatot, és persze személyesen kell példát mutatnunk. A Facebook oldalunk tele van olyan fotókkal, amelyeken az ország legkülönbözőbb településein állnak emberek, helységnévtáblák előtt felmutatva az aktuális lapszámunkat, arccal vállalva ezt a tevékenységet.

Ki az elsődleges célközönségetek?

A kistelepülések lakói. Már öt éve is jól látszott, hogy a választások vidéken dőlnek el. Most sincs ez másképpen. Ha változást akarunk, akkor el kell mennünk minden faluba, elvinni a valódi híreket és beszélgetni az ott élőkkel. Az 1000 és 5000 lélekszámú falvakban lakik a lakosság egyötöde. Ahhoz, hogy hetente elérjük őket, 3500 aktív emberre lenne szükség. Ez egyrészről nagy számnak tűnik, de ha onnan nézzük, hogy hányan szeretnének változást, akkor már nem is olyan teljesíthetetlen.

Internet a legkisebb településen is van, aki akar, az tud tájékozódni.

Nem így van. Éppen a napokban jelent meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legújabb felmérése. Eszerint, legkevésbé a szegényebb háztartásokban használják az internetet, valamint azokban, amelyekben nem él az általános iskolainál magasabb végzettségű ember. Ugyanakkor az életkor is befolyásolja ezt, a 70 éven felülieknek már csak 30 százaléka használ netet. A vizsgálat szerint a népesség 18 százaléka, vagyis 1,5 millió ember nem internethasználó. De nem ez a legnagyobb probléma. A világhálón keresgélők egyáltalán nem politikai és közéleti hírek után kutatnak, elsősorban különböző közösségi oldalakat és videómegosztókat néznek, azt is saját „buborékukon” belül. Valaki mesélte nekünk, hogy vitatkozott egy vidéki rokonával, hogy miért hiszi el a híreket. Ő erre indulatosan replikázott vissza: hát hogy hazudnának, amikor ugyanazt mondja a rádió, a tévé és a megyei lapok is.