Nem akarunk megfőni a városokban!
Vélhetőleg nem az elmúlt napok elviselhetetlen hőhulláma ébresztette rá a városlakókat, hogy, ami van, az nem egy egyszeri kisiklás, nem kivétel, a szabály mostantól inkább ez lesz. 35 Celsius fok fölötti átlag napi hőmérséklet, éjszakai lehűlés nélkül, nyáron akár hetekre is. A párakapu, vízosztás, klimatizált helyek kombó pedig ma már nem elégséges, a városokat kell különféle praktikákkal élhetőbbé tenni. Hogy mikkel, erről szól írásunk.
50 fok körül gyakorlatilag lehetetlenné válik az élet a városokban, több közel-keleti megapoliszban pedig már 50 foknál is melegebb nyári napok is előfordulnak.
Egyre kevésbé kivétel, és egyre inkább szabály tehát, hogy a klímaváltozás miatt a nyári extrém meleg mára akut problémává vált a nagyvárosokban. No meg az, hogy a legtöbb város tervezésénél annak idején nem volt különösebben szempont, hogy kánikulában is élhető legyen a település.
Fahrenheit 122
Milyen is egy mai modern nagyváros, ha a hőmérséklet eléri benne az 50 Celsius fokot?
Kihalt utcák, üresen kongó lakónegyedek, elcsendesedett parkok, csak akinek sürgős teendője van, az kockáztatja meg, hogy kimerészkedjen az utcára.
Csupán az éjszaka hozhat enyhülést, de a levegő éjjel sem képes lehűlni. Valamiképp szeretné az ember ezt a forró masszát, amit még mindig levegőnek becéznek úgy leöblíteni, mint a mosogatás teszi azt a szennyel. Csak szabadulni meg tőle minél hamarább!
A klímaváltozás láthatóvá teszi, egyszersmind ki is élezi a korábban is meglévő éles társadalmi különbségeket a városokban.
Szegények, hajléktalanok, menekültek, kitaszítottak csoportjai az utcákon, akik nem tudnak a hőség elől légkondicionált, hűvös helyekre menekülni.
De a kevésbé vagyonosok is szenvednek, nekik az árnyékot adó redőny, vagy a ventilátor nyújthat enyhet, de a munka, és a megélhetés hajszolása őket viszont az utcára űzi. Építőmunkások, biciklis futárok, sofőrők, stb., ők azok, akiket az elviselhetetlen hőség a szabadban talál.
Az irodák, a gépkocsik, a bevásárlóközpontok, az edzőtermek temperált hűvöse a kiváltságos kevesek menedéke ilyenkor.
Az aszfalt 10-20 C-kal magasabbra melegszik, mint a levegő; tojást is lehet sütni rajta. A kutyák mancsa egy rövid séta alatt is képes felhólyagosodni, őket sem viszik ilyenkor sétálni. Szobafogság a fülledt szobában, ez a sorsuk a háziállatoknak a kutya melegben.
30 év múlva majd’ 2 milliárd városlakó fog szenvedni a hőségtől
A C40 Cities Climate Leadership Group egyik 2019-es jelentése szerint az extrém nyári meleg a világ 350 városának közel 200 millió lakóját érinti. Ezek a számok pedig még abban azesetben is növekedni fognak, ha a globális felmelegedést sikerül a párizsi klímaegyezményben célként kitűzött 1,5 Celsius fok alatt tartani.
Ha nem sikerül, akkor 2050-re világszerte 970 város 1,9 milliárd lakója szenved majd a 35 foknál nagyobb melegtől.
A szenvedés pedig jóval több, mint egyszerű kellemetlenség.
Az éghajlatváltozás összes jelensége közül valójában a hőhullámok a leghalálosabbak, az ilyen napokon akár 14 százalékkal többen halnak meg, mint átlagosan.
Emellett még rengeteg egyéb problémát okoz az extrém meleg: hőség idején visszaesik a gazdaság általános teljesítménye, de ilyen időben az erőszakos bűncselekmények is jóval gyakoribbak, mint egyébként.
A 30-35 fok fölötti napok nem kivételesek.
Ez lesz az új normalitás ( ha már nem az ma is), egyre inkább így néznek majd ki a napjaink, valahogy ehhez kell hozzászoknunk. Ami azért is nagyon elkeserítő, mert teljesen nyilvánvaló, hogy jelenleg a világ nagyvárosaiban ehhez nem lehet hozzászokni, nem úgy vannak tervezve, ehhez teljesen alkalmatlanná teszi őket jelenlegi kialakításuk, struktúrájuk, a város szerkezete.
Hozzászólás zárolva.