Közös felelősségünk tenni a gyermekbántalmazás ellen
A bántalmazott gyerekek sokszor nem érzik, hogy ami velük történik, az nem természetes – közös felelősségünk tenni a gyermekbántalmazás ellen
A bántalmazott gyerekek sokszor nem érzik, hogy ami velük történik, az nem természetes – közös felelősségünk tenni a gyermekbántalmazás ellen
Az utóbb időszakban nagy nyilvánosságot kapott gyermekbántalmazási esetek szomorú aktualitást adva hívják fel a figyelmet a gyermekvédelem fontosságára. Mégis, mit tehetünk a gyerekek védelme érdekében és mit tehetnek a gyerekek maguk, hogy felismerjék, hogy az, ami velük történik, nem természetes?
Az UNICEF Magyarország arra hívja fel a figyelmet, hogy mindannyiunk közös felelőssége a gyermekek védelme – megfelelő tudás birtokában egyénileg is fel tudunk lépni biztonságosan és fel is kell lépnünk a bántalmazás ellen.
Az UNICEF adatai szerint a világon egymilliárd gyermeket érint évente a szexuális, fizikai vagy pszichológiai erőszak, és közülük évente 40 ezren válnak emberölés áldozatává. Magyarországon a közelmúlt gyermekbántalmazással kapcsolatos esetei irányították a közvélemény figyelmét erre a témára. Szakértők szerint a koronavírus-járvány okozta bezártság, félelem, egzisztenciális bizonytalanság az utóbbi két évben még veszélyesebbé tette a világot a gyerekek számára, a pandémia alatt jelentős mértékben nőtt a gyermekbántalmazási esetek száma.
Az UNICEF Magyarország 2020-ban készített egy reprezentatív, a magyarok gyermekbántalmazással kapcsolatos attitűdjét vizsgáló felmérést, ahol az 1003 fő megkérdezésével elvégzett országos kutatás szerint a többség (83%) nem tartja elfogadhatónak, hogy a szülő fizikai fenyítéssel „nevelje” gyermekét. Tizennégy százalék ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a testi fenyítés része a mindennapok nevelési gyakorlatának. Annak ellenére vannak ezen a véleményen, hogy a jogszabályok évek óta tiltják a gyermekbántalmazás minden formáját A megkérdezettek 38%-a szerint pedig „egy-egy pofontól még nem lesz baja a gyereknek”.
A kutatás során rákérdeztek arra, hogy a társadalom mit tekint bántalmazásnak.
A szóbeli szidalmazást 30%, a telefon elkobzását 14%, a szobafogságot 20% véli annak. Az eredmények azt mutatják, hogy a fizikai bántalmazás mellett a szeretetmegvonást (74%), valamint a „beszédmegvonást” (63%) érzik a magyarok a leginkább bántalmazó gyakorlatnak. A bántalmazásnak vannak jelei, ezeket általában sokan észlelhetik, mégis kevesen mernek lépni. Kutatások is bizonyítják, hogy a bántalmazott gyermek számára az egyik leginkább traumatizáló tényező a külvilág közönye, ha úgy érzi, hogy számos felnőtt érzékelhette volna a problémát, mégis közömbösek maradtak. Pedig mindannyian a gyermekvédelmi jelzőrendszer részei vagyunk, egyszerű járókelőként vagy szomszédként is.
Mindnyájan találkozhatunk gyermekbántalmazással, de sokszor előfordulhat, hogy nem vagyunk biztosak benne, hogy ránk tartozik-e és közbeavatkozhatunk-e. A legfontosabb, hogy fel tudjuk ismerni, ha egy gyereket bántalmaznak, érezzük át, hogy nekünk is közünk van hozzá. Tegyünk a bántalmazás ellen és a megfelelő módon védjük meg a gyermeket. Nem mindig egyértelmű, hogy mit tehetünk, mit nem, hogyan léphetünk fel, mivel használunk vagy ártunk. Az UNICEF Magyarország a saját edukációs eszközeivel abban is segít, hogy tudjuk, mi a teendő ilyen esetekben, pontosan mi a szerepünk, hova fordulhatunk szakavatott, hivatalos segítségért.
– mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.
Az UNICEF Magyarország „Ismerd fel és tegyél ellene!” címmel gyermekvédelmi kisokost állított össze a bántalmazás ellen. Az online kiadvány hasznos gyakorlati tanácsokkal szolgál mindenkinek, akit foglalkoztat a gyerekek biztonsága. Segít felismerni a jeleket, tanácsot ad, hogyan közelíthető meg egy-egy szituáció. Konkrét eseteken keresztül világít rá a problémára és kézzel fogható segítséget nyújt akár a szemtanú, akár a sértett számára.
„Az UNICEF Magyarország ingyenes mesterkurzusain oktatóvideókban szakértőtől kaphat választ mindenki a leggyakoribb dilemmákra, megoldásokat nyújtunk a mindennapokban előforduló nehéz helyzetekre. A kurzust és a kisokost egyaránt ajánljuk szülőknek, pedagógusoknak és mindenkinek, aki nem akar tétlenül elmenni egy esetlegesen bántalmazott gyermek mellett.”
– tette hozzá Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője.
Mindezeken felül az UNICEF Magyarország évekkel ezelőtt fejlesztett mobiltelefonos alkalmazása bántalmazás esetén azonnali segítséget nyújt a gyerekeknek. A szervezet egyenesen kézbe adja a segítséget, a HelpAPP elnevezésű – elsősorban a gyermekek számára fejlesztett – ingyenesen elérhető applikációjával. Az alkalmazásból információkat szerezhet a gyermek az erőszak fajtáiról, arról, hogyan tudja felismerni az erőszakos helyzeteket és tanácsokat kap, hogy mit lehet tenni az adott szituációban. Az alapvető funkciók mellett (segélyhívó, helyzetjelzés) az applikációval a gyermekek elsajátíthatják az erőszakmentes megoldási módokat, és megismerhetik saját jogaikat is. Beállítható egy veszély esetén értesítendő telefonszám is, amire az app egyetlen gombnyomással elküldi sms-ben a gyermek tartózkodási helyének koordinátáit, ha a gyermek úgy érzi, nincs biztonságban.
Bővebb információ a kutatásról:
A gyerekbántalmazás témakörén túl olvass még a gyerekekről, kamaszokról itt:
- Unod a saját arcod az online megbeszéléseken? Kamasz gyermeked is, de nála ez sokkal veszélyesebb!
- Ezt mondja a fiatalokról a magyar TikTok kutatás
- Nőtt a gyermekbántalmazás mértéke Angliában
Hozzászólás zárolva.