Szabadtéri ügyességi játékok
Bizonyára minden szülő egyetért azzal, hogy rengeteg minden változott a saját gyermekkora óta. Teljesen más volt a világ, lassabb, nyugodtabb, csendesebb és talán egyszerűbb. Ma a sürgős munkaügyi e-mailek és telefonok korát éljük, és a gyermekeink is ezt látják tőlünk. Próbáljuk őket az általunk helyesnek vélt útra terelgetni, és persze természetes, hogy az ő életük részét is képzik a modern technika vívmányai, hiszen lépést kell vele majd tartaniuk, de a kicsiknek még nem ez a „dolguk”. Elsősorban az a dolguk, hogy gyerekek legyenek és játszanak, ezért szülőként, nagyszülőként igyekszünk azokat a lehetőségeket megteremteni számukra, amelyekről nekünk pozitív emlékeink vannak. Ez pedig a társaságban, szabadban eltöltött minőségi idő, a felhőtlen játék. További fontos feladatuk gyermekeinknek, hogy időről időre emlékeztessenek bennünket gyermekkori önmagunkra, és igenis mindig kitaláljanak valami leleményes dolgot, aminek talán nem örülünk annyira, de idővel megmosolyogtat vagy éppen családi anekdotává válik. Ki ne futott volna még bele az apró kreatív művészek tapétára, asztalra, mesekönyvbe alkotott remekműveibe? Ki ne fordult volna el pusztán egy pillanatra, mialatt a gyurma szinte eggyé vált a szőnyeggel?
Nem mindig könnyű nekiindulni
Sokszor féltjük, és igyekszünk megóvni őket minden rossztól, emellett jó példával járni előttük. Ugyanakkor örömmel gondolunk vissza arra, hogy mi miket műveltünk a rakétamászóka, vagy a zsiráfmászóka tetején annak idején. Vacsora előtt nem eszünk édességet…legalábbis nem a szüleink szeme láttára majszoljuk be a napi jutalom túró rudit, hanem a kamra titkos sötétjébe rejtőzve. Önnön gyarlóságainkon felülkerekedve próbáljuk sokszor „kimozdítani” őket a szabadba, holott legszívesebben a kanapén ülve néznénk a kedvenc műsorunkat. Ilyenkor talán a gyermek is a kanapéról nézné a kedvenc rajzfilmjeit, azonban egy rövid diplomáciai tárgyalást követően végül a gyermek rábólint a játszótérre. Tárgyalóképességünk alapja ilyenkor általában egy beígért fagyi, vagy süti, de akár lehet egy izgalmas, érdekes új játék is. Majd óráknak tűnő percek következnek: öltözködés, menj el előtte wc-re, mit vigyünk még magunkkal, stb., aztán irány a szabad!
Ha már unalmas a bicikli
Bár sokunk számára a bicikli egy varázslatos, várva várt járgány volt, ma már koránt sincs ilyen kiemelkedő helye. Ez nem azt jelenti, hogy a gyerekek már ne szeretnének tekerni, csak éppen más járművek kerültek a rangsorban a bicikli elé. Ilyen jármű például a minden irányba gördülő szuperdeszka. Ezt akár a szülők is kipróbálhatják, de a gyerekek akár fekve, térdelve, állva, sőt még ketten közösen is használhatják. A kicsik nagyon élvezik azokat a játékokat, amelyeket sokoldalúan tudnak használni, ráadásul emellett számos fejlesztő hatása is van, mint az egyensúlyérzék, a mozgáskoordináció, a szem-kéz-láb koorrdináció, de javítja a térérzékelést, az irányérzékelést, a figyelmet és a koncentrációt is. Ezeket a deszkákat otthon is használhatják a gyerekek, így az esőnapokon sem kell lemondani róluk.
A megunhatatlan kismotor
Ha pici gyermekkel szeretnénk elérni a játszót, akkor jó ötlet, ha motorra pattan a gyermek. Nemcsak az egyensúlyozást, és az összetett mozgást tanulja meg általa, de apa vagy anya is rengeteg időt spórol azzal, hogy nem kell félpercenként megállni hazafelé a bölcsiből, oviból, mert egy újabb szép kavicsot vagy érdekes faágat talált. Sőt! Egy idő után annyira a motorsport rabjává válnak a kis lurkók, hogy a kísérő szülő azon kapja magát, hogy egyre sűrűbben lépdelve „sportol”.
Egy kis újdonság a kertbe
Akik kertes házban élnek, azoknak szerencséje van, hiszen csak átlépik a küszöböt, és mehet is a szabadtéri játék. Node miféle játék? Sokszor előfordul, hogy kissé motiválni kell az aprónépet, vagy esetleg valami újra vágynak. Uccu neki, elő a billenő rácshintával. Könnyű, ugyanakkor erős és strapabíró. Pont ezért kültéren és beltéren is egyaránt megállja a helyét. A picit félénkebb gyermekek is hamar ráéreznek egy kis segítséggel. Legyőzik a félelmeiket, nő az önbizalmuk, játszva tanulnak meg egyensúlyozni úgy, hogy közben tudat alatt koncentrálniuk kell minden mozdulatukra.
A színes elemekből álló egyensúlyozó ösvényekkel, érzékelő ösvényekkel tovább pallérozhatjuk gyermekünk mozgáskoordinációját, amiből ők csak annyit vesznek észre, hogy milyen jó buli pályát építeni, aminek csak a kreativitás szabhat határt (akár több készlet is kombinálható nagyobb ösvények építéséhez), milyen jó győzni, ha mondjuk versenyzünk a felépített, színes pályán, és ha esik az eső, és anya azt mondja, hogy nem lehet kimenni, akár bent a lakásban is lehet vele játszani.
Ne adjuk hát fel, igenis fontos, hogy minél többet játszunk a friss levegőn, a szabadban, és tegyük ezt minél változatosabbá.
Hozzászólás zárolva.