Allergiás vagy? Van jobb megoldás az öndiagnózisnál és találgatásoknál!

A magyar társadalom legalább egynegyede valamilyen típusú allergiás betegségben szenved, de csak becslések vannak arra vonatkozóan, hogy hányan küzdenek allergiával vagy asztmával, ezek ugyanis a háziorvosok által nem kötelezően jelentendő betegségtípusok.

Az allergia a szervezet immunválasza, túlzott reakciója egy, egyébként ártalmatlan anyagra. Sokféle allergia ismert, és több tünet is okozhat kellemetlenséget. Sajnos igen gyakori, hogy saját tapasztalati úton próbáljuk meg beazonosítani, mire vagyunk érzékenyek, ami a szakemberek szerint helytelen, mert sokszor téves. Akik nem veszik komolyan ezt a betegséget, nem csupán az életminőségüket rontják, hanem az anaphylaxiának, vagyis súlyos, gyakran életet veszélyeztető viharos zajlású allergiás reakciónak is ki vannak téve. Észlelt tünetek esetében, érdemes szakorvossal konzultálni, a megfelelő vizsgálatot kiválasztani, valamint közösen értékelni az elvégzett allergiavizsgálatok eredményeit is.

Tévhitek és valóság

Számos téveszme kering az allergiáról, és ha nem vesszük komolyan a tüneteket, az később súlyosabb megbetegedést is okozhat

– állítja Dr. Pintér Erzsébet, a SYNLAB szakmai igazgatója, klinikai laboratóriumi szakorvos.

„Legyen szó légúti vagy bőrtünetekkel járó allergiáról, a pácienseket kezelni kell, ellenkező esetben a betegség súlyosabb formája – például asztma is kialakulhat. Sokan úgy gondolják, az allergia nem igényel kezelést, mondván úgyis elmúlik, amint a szezonja véget ér, példaként említhetjük a tavaszi pollenek esetét-. Azonban ez nem így van, hiszen a háziporra, kedvenc állatokra, fémekre vagy élelmiszerekre érzékenyek egész évben szenvedhetnek a tünetektől. Az sem feltétlenül igaz, hogy tengerparton nincs allergén növény, például a parlagfű pollenje akár 650 kilométerre is eljuthat”

– hangsúlyozza a szakértő.

„Az allergiás betegségekben az öröklődés, a környezeti hatások és az immunrendszer állapota egyaránt fontos tényezők, pusztán „egészséges életmóddal” nem tehetünk ellene. Az a gondolat sem állja meg a helyét, hogy a vidéken élők gyakrabban szenvednek allergiától, a nagyvárosokban ugyanis nagyobb a légszennyezés, ami hozzájárul a pollenek károsító hatásához. Az allergia kapcsán előforduló legjelentősebb téveszme: az olyan, hisztamin-felszabadulással járó allergiás tünetekre, mint amilyen a bőrkiütés, viszketés, vagy méh-darázs-csípés, kalciumot kell adni. Ez ugyan fontos ásványi anyag, amelynek szerepe van a csontok egészségének megőrzésében, az alvadási folyamatokban vagy az idegrendszer működésében, ellenben az allergia esetén nem jó, sőt, bizonyos esetekben inkább veszélyes” – magyarázta a szakember.

Hókuszpókuszok helyett laborvizsgálat

A találomra bekapkodott pirulák és az ön-diagnosztizálás helyett hasznosabb, ha pontosan tudjuk, hogy mire vagyunk érzékenyek. Ennek feltárásában és a megfelelő kezelési módok kiválasztásában segítenek az inhalatív és nutritív allergiavizsgálatok, amelyek ma már igen széles kört képesek lefedni. Jó példák erre a nutritív, vagyis az élelmiszerallergia-vizsgálatok, amelyek nem csupán a leggyakoribb allergén élelmiszereket szűrik (pl. mogyoró, tej, tojás), hanem például a fűszereket, a tenger gyümölcseit, illetve külön az egyes zöldségeket, gyümölcsöket is. Ezen kívül egy magasabb szintű, ún. molekuláris allergiavizsgálat is végezhető, amelyek során nemcsak az allergénforrásban található összes fehérje allergizáló hatása vizsgálható, hanem az egyes fehérjék külön-külön is, amit az allergén fehérjék pontos, molekuláris szintű azonosítása tesz lehetővé.