Így befolyásolhatja általános egészségünket otthonunk fűtési rendszere
Amikor az egyes fűtési alternatívák közötti különbségeket mérlegeljük, akkor elsődlegesen a költség-, illetve energiahatékonyságukat vesszük számításba. Nem elhanyagolandó szempont azonban az sem, hogy milyen hatással vannak életminőségünkre. A legtöbb fűtési metódus esetén sajnos ugyanis elmondható, hogy olyan veszélyeket rejtenek, amelyek károsan hathatnak egészségünkre, amennyiben nem megfelelően működnek.
Milyen veszélyei lehetnek a hagyományos fűtési rendszereknek?
Szilárd tüzelésű fűtési rendszerek
Amikor valamilyen szilárd anyag, például fa, szén, brikett vagy pellet égetésével nyerünk hőenergiát az otthonunk fűtéséhez, nemcsak meleg, hanem különféle égéstermékek is keletkeznek. Az égési minőségtől függően ez lehet füst, füstgáz, korom vagy szálló por is. Amennyiben a kazán ajtaja nem zár rendesen, vagy a kéményen keresztül nem távoznak maradéktalanul az égés melléktermékei, a lakótérbe kerülve többféle légúti problémát okozhatnak az irritált nyálkahártyától kezdve az allergiáig vagy az asztmáig.
Gázfűtés
Ha földgázzal fűtünk, füst vagy szálló por nem keletkezik, korom, illetve gáznemű melléktermék viszont igen. A szén-monoxid komoly rizikófaktor a gázfűtéses rendszerek esetében: ha ugyanis nincs megfelelő módon elvezetve az égéstermék, a lakótérben összegyűlve ájulást és akár fulladást is okozhat.
A szén-monoxid azért különösen veszélyes, mert színtelen, szagtalan, így ha nagyobb koncentrációban van jelen a levegőben, közvetlenül akkor sem vesszük észre. Figyelmeztető jel lehet azonban, ha álmosságot, kókadtságot érzünk, vagy influenzaszerű tüneteket tapasztalunk magunkon anélkül, hogy belázasodnánk. A szén-monoxid-mérgezés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítanunk a rendszeres szellőztetésre, továbbá tanácsos szén-monoxid-érzékelőt is beszereltetni.
Központi fűtés, távhő
A központi fűtés vagy a távhő leginkább az allergiások számára rejteget egészségügyi veszélyeket. A radiátorok folyamatosan forgatják a meleg és a hideg levegőt, ezzel együtt pedig a poratkákat is. Az így felkavart por súlyosabb esetekben az arra nem érzékenyeknek is kellemetlenségekkel járhat, torokkiszáradást, irritációt eredményezhet. Ennek azonban könnyen elejét vehetjük a rendszeres takarítással, portalanítással, illetve szellőztetéssel.
Az egészséges alternatíva: hőszivattyús fűtés
Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend a fosszilis anyagok helyett a megújuló energiaforrásokat használó hőszivattyús fűtés, amivel nemcsak otthonunk károsanyag-kibocsátását csökkenthetjük, de az egészségünkre is pozitívabb hatással lehet a téli hónapokban.
Mi pontosan a hőszivattyús fűtés?
A hőszivattyús rendszerek valamilyen környezeti energiaforrásból, típustól függően a kinti levegőből, a földből vagy a talajvízből nyerik ki a hőenergiát. Ezt egy kompresszált hűtőközeg segítségével továbbítják a belső terekbe: vagy a fűtési rendszer vizének adják le, vagy egy beltéri egységen keresztül közvetlenül a helyiségek levegőjébe juttatják. A hőszivattyús rendszereket ezen felül melegvíz-előállításra, illetve nyáron akár klímaként is használhatjuk.
Milyen előnyei vannak a hőszivattyús technológiának?
Tekintve, hogy a hőszivattyús rendszerek nem használnak égést a hőenergia előállításához, füsttől, mérgező gázoktól vagy más egyéb melléktermékektől sem kell tartanunk. Emellett a beltéri levegő minőségét is javítják, hiszen egész évben megfelelő páratartalmat biztosítanak, ezáltal pedig nemcsak a penész kialakulásának kockázatát csökkentik, de a torokkaparásnak, szemszárazságnak és egyéb irritációs tüneteknek is elejét vehetik.
A hagyományos fűtési rendszerek esetében tehát ajánlott gondoskodni a rendszeres karbantartásról, hogy ne csak a megfelelő komfortérzetet biztosítsák a téli szezonban, de az egészségünkre se legyenek káros hatással. Lehetőségünkhöz mérten pedig érdemes lehet megfontolni az átállást olyan modern alternatívákra, amelyek kisebb károsanyag-kibocsátás mellett képesek biztosítani az optimális hőmérsékletet.
Hozzászólás zárolva.