Szeretnél paradicsomot termeszteni a város közepén?
Mennyivel jobb lenne saját termésű paradicsomot enni reggelente, mint a boltban vásároltat! Milyen jól esne zöld növények között üldögélni egy fárasztó nap után! Akár még a kerti munka is kellemes lenne az irodai után. Hogy a város közepén ez lehetetlen? Miért ne lehetne a ház melletti üres telek a közösség kertje?
Minden városban számtalan használaton kívüli terület van. Üres házhelyek, lerobbant játszóterek, azonosíthatatlan, parlagon heverő földdarabok. A városi ember ugyanakkor – mindegy, hogy tudatában van-e, vagy sem – folyamatosan szenved a természet közelségének hiányától.
Győzelem
A közösségi kertek olyan terek, amelyeket magánemberek önkéntes közössége kezd művelni. A tulajdonos beleegyezésével kertet varázsolnak az elhagyott telekre, és zöldséget, virágot, fűszernövényeket, gyümölcsöt termesztenek rajta; sőt akad, ahol baromfit vagy méheket is tartanak… A közösségi kertekben a terményeket a tagok többnyire nem eladásra, hanem saját fogyasztásra állítják elő; a kertészkedés mellett pedig nagyon odafigyelnek a közösségépítésre, a városi környezet javítására.
A közösségi kertek elterjedése a második világháború idejére nyúlik vissza, amikor főként Angliában, az élelmiszerhiányból fakadóan számos ilyen megművelt városi földdarab született. Az emberek elhagyatott foghíjtelkeken, városi udvarokon termesztettek haszonnövényeket, hogy segítsen magán az ország. Ezek a Victory Gardenek, vagyis „győzelmi kertek” aztán Amerikában és Európában is megjelentek.
A mai értelemben vett közösségi kertek gyökerei a ’60-as évek mozgalmainak köszönhetők, ekkor született meg az olyan „community garden” gondolata, ahol az élelmiszer-termelés mellett a fő cél a közösségépítés, a fogyasztói társadalom elleni tiltakozás volt. Bármennyire hihetetlennek tűnik is a mai világban, az ilyen kertek világszerte szaporodnak, a fővárosban is több működik már, így Békásmegyeren, a Ferdinánd híd lábánál, még a budai Millenáris parkban is. Ráadásul nem is ezek az elsők Magyarországon. A Kortárs Építészeti Központ szakemberei idesorolják az angol kertvárosmozgalom példájára épült Wekerle-telepet, amely saját kertészetet tartott fenn, és lakóit saját kis kertjeik művelésében is segítette. A gazdasági válság kitörése óta világszerte ismét előtérbe került az önellátás, és így a városi és közösségi kertek is.
Megélhetésből elv
Ezek a kertek – az eredeti céltól eltérően – már egyáltalán nem csak élelmiszer-termelésre szolgálnak, a város élhetőbbé tételének szellemében a virágoktól a „land art” projektekig számos dolognak adhatnak otthont. A zöldség és a gyümölcs azonban szinte mindenhol feltűnik.
Hozzászólás zárolva.