Melyik kenyér a legegészségesebb?

Mitől barna, melyik egészségesebb?

• Az egyik leggyakoribb tévhit a kenyerekkel kapcsolatban, hogy a barna kenyér mindig teljes kiőrlésű és magas rosttartalmú. Sajnos nemcsak a teljes kiőrlésű és a rozsliszt adhat a pékáruknak barna színt, előfordul, hogy maláta, kakaópor vagy egyéb színezőanyagok segítségével érik el a kívánt színhatást. (A maláta ugyanakkor nem egészségtelen, hiszen az is természetes alapanyag, de mégsem azt a rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag kenyeret kapjuk, amit elvárnánk.)

• 

  Az egyik legegészségesebb barnakenyér-fajta a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér. A teljes kiőrlésű liszt őrlésekor a búzaszem 100%-a feldolgozásra kerül, így megtartja tápanyagait, ráadásul rost, vas és B-vitamin tartalma is igen magas, komplex szénhidrátjai pedig kiváló energiaforrást képezhetnek napi étrendünkben – állítja Ludwig Klára,a Jókenyér alapítója, aki magas minőségű, 100%-ban természetes alapanyagokból készített termékeivel több, mint 20 éve igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy az egészséges táplálkozás hazánkban is egyre nagyobb teret nyerjen. (A képen látható teljes kiőrlésű kenyér receptjét itt találhatod meg!)

• A rozskenyerek szintén a legegészségesebb kenyerek táborát gazdagítják. Kétféle lisztből, búza – és rozslisztből készülnek, melyeket eltérő arányban kevernek a tésztába – a rozsliszt aránya azonban mindig 40% feletti. Az aránytól függően a rozskenyerek színe a világostól egészen a sötét árnyalatig mozog – minél több rozslisztet tartalmaznak, annál sötétebb szürkésbarna színt öltenek. A rozskenyereknek számos előnyös hatásuk van egészségünkre; vitalizáló, immunerősítő,nem utolsó sorban pedig növeli a fizikai erőnlétet. Gazdag B-vitaminokban, kalciumban, magnéziumban, nitrogénben és foszforban is.
• A rozsos kenyér a rozskenyérnél kevesebb rozslisztet (15-40%) és több búzalisztet tartalmaz, így az egészségre gyakorolt hatása is ennek mértékében csökken, ugyanakkor vitamin és ásványi anyag tartalma így sem elhanyagolható.

Helyes tárolás
Folyamatosan visszatérő téma a penészes kenyér. Ésszerűnek tűnhet, hogy a kenyér penészesedésekor elég a kékes-zöldes színekben pompázó penészfoltokat eltávolítani, ám nem árt, ha tudjuk, hogy a penészgomba ekkorra már kenyerünk belsejében, számunkra láthatatlan módon is felütötte fejét. Maga a penészedés egy természetes folyamat, melyet a 100%-ban természetes alapanyagokból készült, adalékanyagoktól mentes kenyerek esetén megakadályozni nem lehet. Megfelelő tárolással azonban lassíthatjuk a folyamatot. A pékárut száraz, hűvös helyen, oxigéntől elzárva ajánlott tartani, ahol a konyhában főzés közben keletkező pára elkerüli.

Mitől friss?
A pékáruba a magyar szabályozás szerint nem kerülhet tartósítószer, de egyes természetes alkotóelemek – mint a kovász – meghosszabbíthatják kenyerünk frissességét.
Hogy mi is az a kovász?
A kovász egy úgynevezett előtészta, mely liszt és víz felhasználásával készül, és amelyben hosszú erjesztési folyamat során természetes élesztőgombák, tejsav – és ecetsav-baktériumok fejlődnek ki. A kovász a kenyértészta számára ruganyosságot és a hosszan tartó frissességet biztosít, mely mellé gyakran egy jellegzetes, kesernyés íz társul.
Egészségünk érdekében érdemes tehát érdemes mindig magas rosttartalmú, a lehető legnagyobb arányban természetes alapanyagokból készült, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag kenyeret választani, hiszen ahhoz, hogy valaki testileg és lelkileg is boldog lehessen, elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás.