Massive Attack hamarosan nálunk…

A Massive Attack (tükörfordításban: „Elsöprő Támadás”) egy elektronikus zenét játszó brit pop-zenei együttes Bristolból. Eddig hat nagylemezt adtak ki (Blue Lines, Protection, Mezzanine, 100th Window, Danny the Dog és a Collected válogatásalbum); emellett azonban több maxi CD-jük is megjelent.

Zeneileg nehezen kategorizálhatóak: alapvetően elektronikus zenét játszanak, amely kezdetben teljes egészében jazz, rap (hip-hop), reggae és egyéb afro-amerikai eredetű alapokra épült, ezt az irányzatot kritikusok trip hopnak keresztelték el. Harmadik albumuk azonban már erős, basszusgitárra és torzításokra alapuló rockzenei „beütést” mutat, s egyúttal zenéjük hangulata melankolikusból kifejezetten sötétre, depresszívre fordult (ez, a kilencvenes évek vége volt a Prodigy, a Chemical Brothers és más hasonló bandák csúcsra kerülésének ideje, melyek hangzásvilágára a zenekritika egy új nevet, az elektronika kifejezést kezdte alkalmazni (a csapatot ide is szokás sorolni). A 2000-es évekre a rockos hangzás némileg újraszelídült, a hangulat azonban nem vált vidámabbá.

A Massive Attack vendégzenészekkel játszó, nem teljesen állandó összetételű sound system rendszerű zenekarként kezdte az angliai Bristol „pinceklubjaiban”, vagyis igazi underground gyökerekkel bír; a The Wild Bunch (Vadhajtás) művészeti közösségből önállósult. A MA „kemény magja”, állandó tagjai a vezető, énekes és egyik „zenei agy,” Robert Del Naja („3D”), Andrew Vowles („Mushroom”), a másik zeneszerző és DJ, valamint a rapper-énekes-vokalista Grant Marshall („Daddy G”) voltak. Kezdetben részt vett a munkában az elektronikus zenében a mai napig nagy névnek számító (Tricky) is, az első nagylemezen még jelentős szerepeket kapott a dalokban; később útjaik különváltak.

A sample-zős – mixelős, underground The Wild Bunch-korszaknak az együttes későbbi menedzsere, Cameron McVey egy hirtelen ötlete vetett véget:

1988-ban adták ki első, „Any Love” c. kislemezüket, ezt 1991-ben követte első albumuk, a Blue Lines; melyet – a rajta lévő Unfinished Sympathy c. számmal együtt – a szakma és a közönség is kedvezően fogadott. Angliában e stílusalkotó lemez az 1990-es évek brit zenei világának egyik meghatározó elemévé vált. A zenekarnak a kritikusok új zenei kategóriákat eszeltek ki, mint Bristol sound vagy trip-hop, az utóbbi elnevezés aztán elterjedt.. A zenekar hip-hop, soul és reggae elemekből vegyített zenéjére a szaksajtó a triphop címkét ragasztotta, ráadásul az ugyancsak Bristolból induló Portishead megjelenésével hamar egyenlőségjel került a város neve, azaz Bristol és a sajtó által alkotott stílus/színtér, azaz a triphop közé.