Az „éjjeli baglyok” hajlamosabbak a depresszióra?
Ki korán kel, aranyat lel – szól a közkeletű, régi szólás. Egy friss kutatás annak járt utána, hogy a koránkelőket vajon kevésbé fenyegeti-e az, hogy depressziósokká váljanak. Bár az eredmények nem egyértelműek, de annyit azért bátran kijelenthetünk, hogy bizonyos összefüggés felfedezhető az „éjjeli bagoly” típusú, és a rossz kedélyű emberek csoportja között.
Ha szeretsz korán reggel felkelni, és az aktivitásod ilyenkor az egeket ostromolja, akkor nagy valószínűséggel a depresszió is el fog kerülni – legalább is egy friss tanulmány megállapításai szerint így van ez. Az emberi alvás-ébrenlét vizsgálata során arra jutottak, hogy az early-bird típusú emberek kevésbé vannak kitéve ennek az igencsak súlyos mentális betegségnek, ugyanakkor ezek a tanulmányok csupán a tényeket rögzítik, a lehetséges okokról nem esik bennük szó.
Korán kelni egészséges
Az is megeshet, hogy a koránkelők, és a reggeli órákban aktívabbak (nevezzük őket az egyszerűség kedvéért a továbbiakban early-bird-nek) olyan életmódot folytatnak (éppen merthogy korán kikelnek az ágyukból), amely önmagában is csökkenti a kóros lehangoltság állapotának kialakulását. Például egészségesebben étkeznek, többet mozognak, jobb az általános egészségügyi állapotuk, így nincsenek krónikus fájdalmaik ( mely önmaga is képes a depressziót kiváltani). A depresszió hiánya mögött így nem az áll, hogy valaki úgynevezett early-bird. Sőt! Gyakran a depresszió maga is az alvászavar kiváltója, így az úgynevezett éjszakai baglyok (merthogy erre az állapotra inkább van magyar kifejezésünk, mint az előzőre) alapból depressziósak, és ez okozza azt, hogy gyakran késő éjszakáig is fent maradnak. A mostani tanulmány ugyanakkor arra szolgál meggyőző bizonyítékkal, hogy a korai lefekvés és a korai kelés önmagában, vagyis más tényezőktől függetlenül is védelmet nyújthat a depresszió ellen.
A kutatás módszertana
A JAMA Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány megállapításai az úgynevezett Mendelian randomizáció nevet viselő kutatási módszer alkalmazásával készültek; ez a tudományos módszertan segít meghatározni a jelenségek ok-okozati összefüggéseit.Ezzel a módszerrel a kutatóknak lehetőségük van arra, hogy eltekintve a vizsgált személyek egészségügyi és más életmódbeli változóitól, a genetikai meghatározottságot tegyék meg kutatásuk alapjául.
A tanulmány elkészítéséhez a tudósok két, több mint 800 ezer felnőtt genetikai adatbázisát használták fel, és azt vizsgálták a Mendelian-féle randomizáció felhasználásával, vagyis hogy az alvási ciklus és a depresszióra való hajlam, a betegség kockázata hogyan függ össze. A kutatás egyik figyelemre méltó megállapítása például az volt, hogy a (genetikusan is bizonyítottan) koránkelőknek, minél korábbi időpontra volt tehető az alvási félidejük, annál kevésbé voltak hajlamosak a hosszan tartó rossz kedélyre, azaz a depresszióra. A kutatók ezt számszerűsítették is: 23 százalékkal volt alacsonyabb a súlyos depresszió kockázata esetükben.
Hozzászólás zárolva.