Vonzódás

Mint két mágnesdarab, mikor mezejük találkozik, az erők beindulnak, s egymáshoz tapadnak. Ha a testünk mágnesen mezejébe kerül az adott személy, akkor beindulnak a hormonok, az erők, s a szív „bevonzza”, akire szüksége van.

Mindenki ismeri azt az érzést, mikor az adrenalinszint megemelkedik, heveny szívdobogás jön ránk, melegség, bizsergető, jó érzés, erős zavarodottság, elakadó lélegzet, megváltozott viselkedés: ezek a vonzódás tünetei.

Vannak egyszeri jelzések, melyek hamar elmúlnak. Ehhez elég egy helyes személy, egy mosoly, egy meleg kézfogás, egy megindítóan kedves női hang, vagy egy délceg bariton, egy hosszantartó szempillantás. Ez a jel csak akkor tud megerősödni, ha a megérintést generáló ember többször is felbukkan érzékleteink mezején, s az ÉRZÉS fokozódik.

Nehéz szavakba önteni, még a költőnek sem ment, milyen perzselő lángként fut végig rajtunk egy szempár mély nézése. Vagy a kedves illata, mely egész nap áthatja szaglószervünket. Egy érintés a bőrön, mely simogatóan lágy és puha. Egy szó, hogy „várlak, kedves”, avagy „jól nézel ki”, s „mikor láthatlak újra?” Ezek azok az apró momentumok, melyektől öröm hatja át a lelkünket, melytől jól érezzük magunkat, mely erőt ad, s azt érezzük, hogy szeretnénk átölelni az egész világot…

Pató Erika