A fájdalom mindig szubjektív
A fájdalom mindig szubjektív. Nem létezik két ember, aki ugyanazt a fájdalmat egyformán éli meg. A laikus közvéleményben az a nézet uralkodik, hogy a fájdalom mindig valamilyen betegséget jelez.
A felületi (bőr) fájdalom könnyen diagnosztizálható és kezelhető. A máj, a tüdő, az agy nem okoz fájdalmat, mivel itt nincsenek idegvégződések, viszont az egyéb belső és a mély fájdalmak egyéb testrészre is kiterjedhetnek, így pl. az infarktusnál a fájdalmat a lapocka táján is érezzük, eperoham esetén pedig fáj az egész has. A fájdalom lehet akut és krónikus, tompa és kibírhatatlanul intenzív, megjelenhet rohamszerűen, lehet szúró, szaggató. A laikus közvéleményben az a nézet uralkodik, hogy a fájdalom mindig valamilyen betegséget jelez. Ha a betegség elmúlik, elmúlik a fájdalom is. Ezért a gyógyítás is csak a betegségre összpontosít, gondolván, a fájdalom közvetlenül úgysem veszélyezteti az életet. Ez a felfogás pedig helytelen, ugyanis ha megszűnik a fájdalom, javul a beteg közérzete, s ez az alapbetegség gyógyítására is kihat.
A GYÓGYSZERKIVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI
Más gyógyszert rendel az orvos a csont-, ízületi, forgó- és izomfájdalmak ellen, mást idegrendszeri károsodások esetén. Fontos kritérium a fájdalom erőssége. Mivel ezt mérni nem lehet, meghatározása a beteg elbeszélése alapján történik. Segítséget nyújthat a 0-tól 10-ig terjedő skála. Nullánál a beteg nem érez fájdalmat, a tizedik foknál pedig csaknem kibírhatatlan. Az orvos több szempontot vesz figyelembe:
Olyan fájdalomcsillapítót rendel, amely éjjel-nappal egyformán hat.
Mivel a fájdalomküszöb egyénenként változó, az adagolásnak is egyéninek kell lennie. Ha a fájdalomcsillapító gyengének bizonyul, más gyógyszert ír fel, esetleg gyógyszerkombinációt alkalmaz.
A tablettát helyezi előnybe, mivel ez tovább szedhető. Sokan azt hiszik, csak az injekció jó, ám elfelejtik, hogy hatása ugyan gyorsan jelentkezik, de gyorsan el is múlik.
Mivel minden szervezet másképp reagál a fájdalomcsillapítókra, a betegnek szem előtt kell lennie, hogy ha kell, az orvos azonnal beavatkozhasson.
Az orvosok körében a legnagyobb félelmet az ópiumot tartalmazó gyógyszerek keltik. (Morfium, Tramadol). A rászokástól való félelmük olykor olyan nagy, hogy sokszor szenvedni hagyják a beteget. Ma már nélkülözhetetlenek a folyamatos felszívódású gyógyszerek, amelyek 24 órán keresztül hatnak. A beteg évekig szedheti őket anélkül, hogy a rászokna. Természetesen nem rendelhetők mindenkinek és mindennemű fájdalom esetén. Elsősorban ízületi fájdalmaknál, csontritkulásnál, a csontok deformálódásánál, gerincműtétek után javallott.
Hozzászólás zárolva.