A korszerű szépségápolás
A távol-keleti bölcsek, a római, görög és egyiptomi tudósok jól tudták, hogy milyen fontos a lelki béke és a szellemi frissesség, melyre a kozmetikai kezelések csak felteszik a koronát a szépség elérése érdekében.E tudományos elmélyülés és tudás hiányában az újkorban a szépség megteremtése bizony sokszor korlátozódott a külsödleges, esztétikus szép megjelenésre – a „szépség belülről is jön” filozófia háttérbe szorult.
Az utóbbi évtizedekben kezdtek újra nagyobb figyelmet fordítani erre, s vált éppen a wellness filozófia egyik fő ismérvévé a „test, a lélek és a szellem harmóniája”.
A szépségápolás évezredes hagyomány, hosszú történelmi visszatekintést tehetnénk ennek igazolására. A szép és vonzó megjelenés megteremtése és tartós megőrzése azonban igen összetett feladat, nem kevés anatómiai, pszichológiai, kémiai, biológiai ismeretet és az összefüggések felismerését követeli meg.
Át kellett tehát alakulnia a korábbi „egyszerű” szépségfarmoknak, melyekben elsősorban az arc, a kéz, a haj, s esetleg a láb szépségének, jól ápoltságának biztosítása (időlegesen) volt a cél.
Ezzel párhuzamosan zajlott az a folyamat is, hogy a fizikai kondíció megőrzésére is nagyobb figyelmet kezdtek fordítani. Egy bizonyos életkoron túl azonban a fitnesz termek izomerősítői gépei túlzott terhelést jelentenek a szervezetnek, illetve a jó erőnlét, kondíció nem csupán az izomerősség kérdése. A stresszes állapot oldására, a munkavégzéssel sokszor együttjáró rossz tartás nyomán kialakuló izom elváltozások regenerálására újra megjelentek a kevésbé megeröltető, ám hatásos alternatív masszázsok, a jóga, és hasonló ősi lazító-erősítő kezelések.
A két folyamat nyomán jelentkező igényekre válaszul jelentek meg azok a komplexumok, amelyekben a szépségápolás már sokkal inkább testápolás, s egyformán szolgálják a fizikai erőnlét visszanyerését, a belső lelki harmónia megteremtését, s ennek kisugárzásaként a bőr és a különböző testrészek kozmetikai kezelésével együtt a szépség megteremtését és tartósabb megmaradását.
A „szellem ápolásának” kapcsolódása pedig szinte a legújabb kor, az utóbbi évtized „vívmánya” – a kezelő helyiségek berendezésének, dekorációjának kialakításába egyre több helyen bevonul a művészet, a zene, festészet, textilművészet.
Képző- és iparművészek szegődnek társul, kulturális élményt is nyújtsanak a megszépülni vágyóknak.
A zene, a hangok különös jelentőséggel bírnak. Nem csupán kísérőként szolgálják a harmónia megteremtését, hanem központi szerephez is jutnak bizonyos alternatív terepiákban.
Hozzászólás zárolva.