Jótanácsok orvosoknak és betegeknek

Tény, hogy az orvos-beteg párbeszédnek vannak akadályai, hiszen kényes kérdést, az egészséget érinti. Az orvosnak el kell tudnia beszélgetni betegével. Első hallásra ez természetes, pedig a valóság más.

Az biztosan nem fájhat annyira, ahogyan azt mondja.

A fájdalom szubjektív érzés, mindenki másképp éli meg. Az orvosnak nem szabad kétségbe vonnia a beteg állítását.

Az ön esete reménytelen.

Még a gyógyíthatatlan betegnek sem szabad ilyet mondani. Különben sokszor történnek csodák, bár erre ne építsen senki.

Legyen boldog, hogy azért a pénzért, amit kapok, egyáltalán rendelek.

Lehet, hogy az orvos bére nem megfelelő, de a beteg az utolsó a sorban, aki ezt esetleg megváltoztathatja.

Kérem, siessen, mert a váróterem tele van beteggel.

Amint belép a beteg a rendelőbe, éreznie kell, hogy az orvos csakis érte van ott. Ha az orvos megakadályozza, hogy a beteg kibeszélje magát, ezzel gátolja a bizalmas kapcsolat kialakulását.

Csak mondja meg, mit akar felíratni, nehogy estig legyünk itt.

Különösen a krónikus beteg, öreg emberek szoktak csak gyógyszerért menni. Az orvosnak el kellene gondolkodnia arról, hogy a kezelési mód megfelel-e a betegnek.

Láb (kéz, szem…) nélkül is lehet élni.

Az orvos a szakember, de hogy a betegség kellemetlenségeit, legjobban a beteg tudja felmérni. Saját életének ő a legjobb ismerője.

A miokardon észlelhető ischémia okozta változások sajnos ireverzibilisek.

Az egész orvostudomány a szakkifejezések latin megnevezésére épül. Az orvos számára ezek használata kényelmes. Tudatosítania kellene azonban, hogy a beteg nem rendelkezik ezzel a tudással, ezért a fenti mondatnak így kellene hangzania: a szív az oxigénhiány miatt visszafordíthatatlanul károsodott.