A számítógép ártalmai
A rosszul kialakított számítógépes munkahelyen gyorsan el lehet fáradni, és az egészség is károsodhat. Mindez a teljesítmények rovására megy.
Az ártalmak csökkentésére azonban mára új tudományágak születtek, és némi befektetéssel, illetve annál nagyobb odafigyeléssel a szem, a gerinc, a bőr és egyebek károsodása megelőzhető.
Miközben az informatikai eszközök terjedésének előnyeiről beszélünk, nem szabad megfeledkezni a helytelen használatukból eredő problémákról sem. Hiszen azok felismerése után tenni lehet a megszüntetésük és a megelőzésük érdekében.
A képernyő előtti munkavégzés – témánkat ezúttal szűkítsük le erre – ártalmait több mint húsz éve kezdték komolyabban kutatni, és ennek eredményeként Európában már 1990-ben megszületett az akkor még Európai Közösség Tanácsának irányelve „A képernyős munka minimális munkabiztonsági és egészségügyi követelményei (90/270/EEC)” címmel. Magyarországon az 50/1999 EÜM rendelet igyekezett pontosan körülírni, hogy egyáltalán melyek azok a munkahelyek, ahol ki kell alakítani az úgynevezett képernyős munkavégzés biztonságos feltételeit. Így az előírások nem vonatkoznak például a hordozható rendszerekre és a kisablakos, elektronikus írógépekre.
Baljós jelek
A képernyő előtt az összetett terhelés miatt gyorsan elfáradunk, mind szellemi, mind fizikai értelemben. Hiszen például a szemnek egyszerre kell alkalmazkodnia az adatbevitelhez szükséges dokumentum, a billentyűzet és a képernyő távolságához. Az első aggasztó tünetek ebből fakadóan a homályos távolra látás, a vörös, fájó szemek, a fejfájás, a vibrálás, a kettős látás. Továbbá a kényszeres testtartástól – a hát, a nyak és a fej hosszú ideig tartó statikus helyzete miatt – megfájdulhat a test teljes vázrendszere.
Az izmok és a csontok rendellenességeire lehet számítani. Sőt pszichológiai problémák is előfordulhatnak, mint például a motiváció elvesztése. Kialakulhatnak az ülőmunka hagyományos betegségei is, mint az aranyér, a comb nyomása miatt pangás a visszerekben, a kismedencében.
Az ártalmak csökkentése érdekében a legkönnyebben megfogadható tanács, hogy 50 percnél több időt ne töltsünk egyhuzamban a képernyő előtt. Az óránkénti tíz perc pihenőidőt egyébként az 57/199 NM rendelet alapján mindenkinek kötelező biztosítani, méghozzá azzal a szigorítással, hogy a pihenőidőket nem lehet összevonni.
Hozzászólás zárolva.