A monitortól rossz lett a szemem és görcsöl a nyakam

A szemek megerőltetése sokféle tünetet eredményezhet: a szemgolyók szárazságát, feszülését, éles vagy tompa fájdalmát, könnyezést, a látás elhomályosulását, kettős látást, fejfájást, és a sor még hosszan folytatható.

A túlerőltetés a következő tényezők összjátékaként lép fel:

– az objektum, melyre a szem huzamosabb ideig fókuszál eltérő világosságú, mint annak környezete

– a fény mennyisége

– a szemek és a szöveg (legyen az akár nyomtatott, akár online dokumentum) közti távolság

– a szöveg olvashatósága

– a látás minősége és a helyes lencsehasználat

Az első tényező általában akkor áll fenn, ha a monitor sötétebb, mint a mögötte lévő háttér, tehát ha mondjuk a képernyő mögött egy ablak vagy egy hófehér fal van. Ez esetben tanácsos a számítógépet más helyre tenni, vagy valahogy máshogy besötétíteni a hátteret.

A szemek hamarabb leterhelődnek a közelre, mint a távolra nézés esetében. A képernyőhasználat alapszabálya, hogy minél távolabbról nézzük, annál kevésbé fárasztja a szemünket.

Szintén következményekkel járhat, ha sokáig fókuszálunk egy helyre, ezért tanácsos időről-időre változtatni a fókuszpont távolságán. A „20/20 szabály” ideális szem torna metódus: 20 percenként fókuszáljunk 20 másodpercen keresztül egy körülbelül 6 méter távolságra lévő tárgyra.

A túl gyakori fókuszpont váltás ugyanúgy leterheli a szemet, mint amikor folyamatosan egy helyre nézünk. Emiatt, ha gyakran kell egyik dologról a másikra koncentrálnunk, tanácsos a két objektumot közel helyezni egymáshoz, mert így nem kell szinte minden másodpercben újra fókuszálnunk. Például ha egy nyomtatott szöveg alapján gépelünk valamit, és így gyakran nézünk a képernyőre, érdemes a papírlapot a monitor és a klaviatúra közvetlen közelében elhelyezni.

A szemszárazság enyhítésének egyik módja, ha lefelé nézünk a képernyőre, így ugyanis a szemgolyók nagy részét befedik a szemhéjak. Ennek következtében két dolog történik: önkéntelenül többet pislogunk, és így több nedvesség kerül a szemgolyókra.