Visszahívta Bécs, újra övé a trón

Solymosi Tamás hét évig volt a Staatsoper vezető táncosa. 2000-ben aztán megvált a társulattól, és nem is szerződött le sehova. S mivel „szabad” lett, rengeteget utazott. A világ legjelesebb balettegyütteseinél vendégeskedett, tavaly nyáron például az American Ballet Theater előadásaiban a New York-i Metropolitan színpadán táncolt, pár héttel ezelőtt pedig Japán nagyvárosaiban lépett közönség elé orosz párjával, Anna Cigankovával, aki a moszkvai Bolsojból szerződött a Magyar Állami Operaház balettegyütteséhez.

Tudvalevő: kétszer ugyanabba a folyóba nem léphet az ember. Mennyit változott a Staatsoper balettegyüttese, amióta Harangozó Gyula áll az élén?

Sokat. Ez már egy egészen más „folyó”. A régi nem is vonzott az elmúlt évek alatt. Nekem elveim vannak, amelyekhez tartom magam. Olyan családból jöttem, ahol megtanítottak a rendre, a szeretetre, az egyenességre, az előző bécsi balettigazgató pedig ezzel nem tudott mit kezdeni. El is távolodtunk egymástól, méghozzá annyira, hogy arra kényszerített, váljak meg a társulattól.

A közönség viszont annak rendje és módja szerint visszakövetelte. Levelek százaival bombázta a Staatsoper főigazgatóját. Ilyesmire ritkán van példa.

Olyan nagy nyomás nehezedett a főigazgatóra, hogy azt kérdezte: „Miért kellett elmennie tőlünk egy olyan táncosnak, akit a közönség ennyire kedvel?” S miután utánanézett a dolognak, és kinyomozta, mi történt, visszahívott, mint drága vendéget. A drágát most szó szerint értem: a vendégtáncosnak ugyanis mindig jóval többet fizetnek, mint az állandó tagnak. Hotel, utazás, fellépti díj – ez így egészen más. Ráadásul nem szívhatják a véredet. Ha tagja vagy a társulatnak, annyit szerepeltetnek, amennyit csak akarnak, nincs limitálva az előadásszám, csak a fizetésed. Ha viszont vendég vagy, meghívnak mondjuk két előadásra, s ha ott, helyben még többet akarnak, az már új papír és újabb aláírás. Az én esetemben pedig ez teljesen bevált. Többet táncoltam a világban, és több fellépést vállalhattam Budapesten is, ahol az elmúlt években Harangozó Gyula volt a balettegyüttes igazgatója. Jó munkakapcsolat alakult ki köztünk. Annyira jó, hogy amint Bécsbe került, már hívott is, hogy számol velem.