Megmutatják a csillagok: mi vár még az országra
A hazai életminőségben a haszonelvűség, privatizáció két utolsó beveendő nagy vára az közegészségügy és a közoktatás a közös felhasználásra rendeltetett intézményeknek az emberek kiszolgálása lenne a célja az adókat felhasználva, amely jelen számítások szerint e struktúra fenntartására nem elégséges.
A közintézményekben a piac mértékei szerint kevésbé hatékony emberek maradnak és anyagilag kevéssé megbecsülve, túlterhelve, sőt egzisztenicális bizonytalanságban harcolnak a mindennapokkal, a szolgáltatások színvonala és hangulata romlik majd, teret nyer a magán intézmények fizetős rendszere.
A minőség elvének követésével két réteg mind nagyobb elválasztódása várható 2007-ben: akinek van plusz befektetnivaló forrása az egészségi állapotának megőrzésére, kultúrájára, mindennapi életminőségére az tevékenyen és hatékonyan a saját magán dolga után néz, és akinek a lecsúszottság állapotában lerobbant egzisztenciaként a köz rendszere adatik, egyre több problémával tehetetlenül néz szembe, elégedetlenkedik, növekedhet a lelkükben feltörő rosszindulat, destruktív ösztönvágy.
A televízió és általában a média a megélhetés reményében kereskedelmi érdekeket kénytelen figyelembe venni, tehát nem eredeti értelmében (médium=közvetítő csatorna) semlegesen tudósít, hanem a befolyásolás, véleményformálás is munkakörében lesz. Az emberek a médiából azt a téves illúziót kapják majd, hogy élelmességgel, a lehetőségek kreatív formálásával mintegy munka nélkül juthatnak jobb helyzetekhez, és mivel ez valójában kevés esetben sikerül is, elégedetlenségükben fordulhatnak a zavarkeltés eszközeihez, egyetlen pillanatnyi céljuk a rombolás.
A szó szerint utcán lévő reformereknek egyébként nem lesz realizálható, a gyakorlat próbájának alávethető kivitelezési tervük a jövőre vonatkozóan, sőt, munkásságuk további kieséseket és veszteségeket hoz, amelyet a valóban dolgukat végzők kénytelenek fedezni.
Lelkiség, hit-kérdések
Az embereknek Magyarországon komoly lelki gondot okoz 2007-ben, hogy a bizonytalanságok világában miképpen lehet felelősen új életet alapozni. A családokat összetartó hagyományokra rosszul hat, hogy az emberek túl sokat dolgoznak, stressz veszi őket körül, kevés energia jut egymás összetartására, sok család őrlődik az egzisztenciális terhek miatt, és harcolniuk kell még a családok lehetséges szétbomlása ellen is…
Hatással lesz a gyermekvállalási kedvre, hogy a jelen gazdasági megszorítások közepette a lelkiségre a kiszámíthatatlan világ rosszabbul hat, mint a tudott rossznak a ténye: nem lesz nagyon nagy gyermekszám-növekedés, inkább a felelősség és a szeretet jegyében a tudatos vállalást fogják választani az emberek.
Hozzászólás zárolva.