Mit árul el az arcunk?
Mi rejlik egy mosolyban? Miért szeretik egyes nők a sűrű szemöldökű, hegyes álkapcsú férfiakat? Tudjuk, milyen arcot találunk vonzónak, de miért? És mit mond el az arc az ember belsejéről? Tudjuk, hogy nem kéne a külső megjelenés alapján ítélnünk, de mégis állandóan ezt tesszük, gyakran ítéleteket alkotva az emberekről még mielőtt beszéltünk volna velük.
Van ennek értelme? Az arc nyilvánvalóan elárulja egy ember nemét és nagyjából a korát, de mond valamit a hangulatáról, az egészségéről és a személyiségéről is? És miért találunk egyes arcokat vonzóbbaknak, mint másokat?
A New Scientist csoportja számítógépes grafika segítségével vizsgálta ezeket a rejtélyeket, hogy megalkossa az összetett arcát azoknak, akik közös, speciális személyiségjegyekkel rendelkeznek. Kivonták mondjuk az extrovertáltak arcában közös formákat, színeket, szöveteket, majd megerősítették vagy legyengítették őket, és megkérték az embereket, hogy értékeljék a vonzóság megváltozott arcmásait.
Az arc rengeteg jelet tartalmaz az emberről, és jelentős következetesség van az emberek arc preferenciáját illetően is.
Vegyük a férfiasságot, ami jól látható az arcon. A fő férfi hormon, azaz a tesztoszteron következtében az állkapocs és a szemöldökcsont feltűnőbbé válik, és erősebb az arcszőrzet növekedése is. Azoknak a férfiaknak, akiknek magas a tesztoszteron szintjük, egyértelműen jobb az immunrendszerük, és képesek megfelelően táplálkozni. Ennek következtében a nők vonzódnak a maszkulin vonásokat mutató arcokhoz.
De a férfiasság ugyanúgy jelölhet magatartást, mint fiziognómiát, tehát a férfiasság másrészről dominanciát jelent. Az Egyesült Államok hadseregében végzett tanulmány, melyet Ulrich Mueller és Allan Mazur készítettek, kimutatta, hogy minél férfiasabb egy újonc arca, annál magasabb a rangja. Azonban a New Scientist tanulmányai azt mutatják, hogy a maszkulin arcú embereket gyakran tartják végtelenül hidegnek, tisztességtelennek, szegény apának és kisebb a valószínűsége, hogy hosszú kapcsolatba bonyolódnak.
Indokoltak ezek az észlelések? Úgy tűnik igen. 1998-ban Mazur és Alan Booth előzetes kutatások alapján kimutatták, hogy kicsi a valószínűsége, hogy a magas tesztoszteronú férfiak megházasodnak, viszont, ha mégis, nagy az esélye, hogy elválnak. Ez rámutat a nők egyik legnagyobb dilemmájára: a magas fokú férfiasság néhány jó, de néhány nem kívánt tulajdonságot is jelöl. Talán a nők preferenciája a maszkulin férfiakkal kapcsolatban ezért múlik a saját szépségükön, egészségükön, korukon és státuszukon.
Hozzászólás zárolva.